Neither Hee Nor Any of His Companie Did Return Againe: Kudarcos gyarmatok a Karib-térségben és Latin-Amerikában, 1492-1865

Eredeti címe:

Neither Hee Nor Any of His Companie Did Return Againe: Failed Colonies in the Caribbean and Latin America, 1492-1865

Könyv tartalma:

A tizenhatodik és tizenhetedik században az európai hatalmak versengtek a karibi és latin-amerikai területek és erőforrások feletti ellenőrzésért. A gyarmatok az őslakos kultúráktól zsákmányolt arany, ezüst és drágakövek, valamint olyan ritka és egzotikus áruk, mint a dohány, a cukor és a festékfa, sőt olyan egyszerű termékek, mint a bőrök révén tették gazdaggá Spanyolországot.

Más európai monarchiák és kereskedők gyors ütemben küldtek ki gyarmatosító expedíciókat a térségbe, hogy kiaknázzák az Újvilág erőforrásait, de a tartós megvetés veszélyes volt. Az Újvilágban alapított valamennyi európai településnek számos kihívással kellett szembenéznie, ideértve az élelmiszerellátást, az Európából érkező következetlen támogatást, a vezetést, a gyarmatosított terület ismeretlenségét, az irracionális elvárásokat, a vallási viszályt, az őslakosokkal való kapcsolatokat és az erőszakos nemzeti rivalizálásokat. A sikeres és a sikertelen gyarmatok ugyanazokkal a kihívásokkal szembesültek, bár eltérő mértékben és körülmények között.

A túlélés és a katasztrófa közötti különbség mindig kicsi volt - kevés esély volt a sikerre, és a kudarc kockázata sosem volt messze. Sem ő, sem társai nem tértek vissza: David MacDonald és Raine Waters történészek azt vizsgálják, hogy az európaiak, majd később az amerikaiak nem tudtak állandó településeket létrehozni a térségben. A szerzők Kolumbusz rosszul átgondolt vállalkozásaitól kezdve tárgyalják az erőfeszítéseket, a venezuelai német követelésektől és a panamai skót próbálkozásoktól kezdve a Mexikóba, Brazíliába és máshová menekülő, legyőzött szövetségesekig.

Minden egyes gyarmat esetében az elsődleges forrásból származó információkat kontextusba helyezik és értékelik. Eközben a szerzők meghatározzák a közös vonásokat e balszerencsésen végződött gyarmatok között, valamint kiemelik azt a tényt, hogy bár a régió őslakosai gyakran erőteljesen ellenálltak a ragadozó európai gyarmatosításnak, számukat a könyörtelen háborúk, rabszolgafosztogatások és az európai betegségek megtizedelték. Ahogy az indián népesség csökkent, a gyarmatosítók nagy számban importáltak afrikai rabszolgákat.

A rabszolgákkal szembeni brutális bánásmód azt eredményezte, hogy azok, akik megszöktek, saját településeket hoztak létre, amelyek az európai gyarmatosítókkal folytatott endemikus háborúskodás állapotában léteztek. Ez a kötet, amely fontos hozzájárulás az atlanti világ tanulmányozásához, feltárja azt a vékony határvonalat, amely a virágzó és a bukott gyarmatok között húzódik.