Értékelés:
Az IM NOT HUNGRY BUT I COULD EAT Christopher Gonzalez első novelláskötete, amelyben queer puerto ricói főszereplők a szerelem, a vágyakozás és a társadalmi kihívások témáit járják körül. A történetekben keveredik a humor és a tragikum, bemutatva a szereplők mély érzelmi élményeit, miközben olyan témákat boncolgatnak, mint az elszigeteltség, a romantikus álmok és az identitás összetettsége. Az olvasók dicsérik Gonzalez egyedi hangját és kézműves munkásságát.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és magával ragadó írói stílus
⬤ rokonszenves és hiteles karakterek
⬤ a humor és a pátosz hatásos keveréke
⬤ a queer és Puerto Ricó-i tapasztalatok friss nézőpontja
⬤ ügyes történetmesélés mély jelentéssel
⬤ a kapcsolat, a vágyakozás és a társadalomkritika erős témái.
⬤ Néhány olvasó nehéznek találhatja a témákat vagy túl melankolikusnak a történeteket
⬤ a metaforák és a szimbolizmus mélysége kihívást jelenthet azoknak, akik nem jártasak az irodalmi elemzésben
⬤ a könyv címe és borítója alapján a humorra vonatkozó elvárások nem feltétlenül illeszkednek az általános hangvételhez.
(18 olvasói vélemény alapján)
I'm Not Hungry But I Could Eat
Hosszú éjszakák, üres gyomrok és impulzív sóvárgások kísértenek a Nem vagyok éhes, de tudnék enni történetekben.
Egy egyetemet végzett férfi újra találkozik középiskolai szerelmével, amikor meghívják a legénybúcsújára, egy magányos macskaszitter pusztítást végez barátai lakásában, a boldogságórák sült krumplija nem csak zsírt hagy az ajkakon és az ujjakon, és egy büfé fülkéjébe szorulva egy férfi a barátság kedvéért a határon túl eszik. A biszexuális és meleg Puerto Ricó-i férfiak életét feltáró tizenöt történet a vágyakozás és a vágyakozás sebezhető, intim világát mutatja be.
Ezeknek az elbeszéléseknek a főszereplői aközött ingadoznak, hogy megéljék legigazibb énjüket, vagy a szárnyak alatt maradjanak, és elinduljanak az önfelfedezés útján, hogy kielégítsék a társaság és az összetartozás iránti éhségüket.