Nemzet, város, aréna: Sportesemények, nemzetépítés és várospolitika Indonéziában

Eredeti címe:

Nation, City, Arena: Sports Events, Nation Building and City Politics in Indonesia

Könyv tartalma:

1962-ben Indonézia a nemzeti újjászületést, a modernitást és a nemzetközi megjelenést azzal ünnepelte, hogy Jakartában rendezték meg a 4. Ázsiai Játékokat. Azóta Indonézia számos más jelentős multisporteseménynek, valamint számos egy sportágban rendezett versenynek adott otthont. A 2018-as, 18. Ázsiai Játékok Jakartába való visszatérése azonban jelentős volt: a játékok történetében először került sor társrendezésre: Palembang, Dél-Szumátra fővárosa Jakartával együtt rendezte meg az eseményt. Ezek a megállapodások - és a sikerük - egy új valóságot tükröznek Indonéziában; az új rendi rendszer Jakarta-központú, egynemzetiségű autokráciáját felváltotta a regionális autonómia, a helyi ügynöki szerepvállalás és a fejlődő centrum-periféria kapcsolatok. A városok közötti rivalizálás fokozódásával a városok és régiók marketingjére minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak.

Palembang jól példázza ezt a polgári átalakulást. Az egykor mocskos ipari hátországból mára a nemzetközi sportnaptár vonzó, rendszeres szereplője lett. Ezt részben a városrehabilitáció és a célzott építkezési projektek révén sikerült elérni, de ugyanilyen fontos volt a helyi vezetők és tisztviselők által elfogadott koherens stratégia, amely Palembangot Indonézia sportvárosaként népszerűsíti, és nemcsak kiváló sporthelyszínné, hanem sportturisztikai célponttá is teszi.

Friederike Trotier új tanulmányában Palembang és Jakarta példáján keresztül térképezi fel Indonézia sporttörténetének alakulását, majd elemzését az ország 1998 óta tartó átalakulásának szemléltetésére használja. Ebben figyelembe veszi a politikai törekvéseket és változásokat, a hatalmi struktúrákat és a globális hatásokat a fogadó országban és városaiban. A sporteseményeknek a nemzeti és helyi politikával kapcsolatos szerepét is megvizsgálja, és összekapcsolja őket a városmarketing, a helyi ügynökségek és a városok közötti verseny növekedésével a Szuharto utáni Indonéziában. Az egyik fő érv az, hogy a sportesemények tükrözik az ország elmúlt két évtizedben végbement fejlődését az országközpontúságtól - ahol Jakarta domináns szerepet játszott - a sokkal decentralizáltabbá válásig; itt, a regionális autonómia új struktúrájában a városok mint a képviselet színterei fokozott szerepet kapnak. Az eredmény Indonézia közelmúltbeli társadalmi-politikai átalakulásának lenyűgöző újragondolása.