Histories Written by International Criminal Courts and Tribunals: Developing a Responsible History Framework
Ez a könyv a "felelős történelem" normatív keretrendszer elemeinek megfogalmazásával a nemzetközi büntetőjogi ítélkezésben a történelemírás mérsékeltebb megközelítése mellett érvel. A kérdés, hogy a nemzetközi büntetőbíróságoknak (IKT-k) kell-e történelmi narratívákat írniuk, újból aktualitást nyert a nemzetközi büntetőjogban a történelem felé való közelmúltbeli fordulás, az ad hoc törvényszékek történelmi örökségére irányuló növekvő figyelem, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság első ítéletében a történelmi kontextusnak szentelt minimális figyelem összefüggésében.
E vita kiindulópontja az, hogy tömeges atrocitások esetében az ügyészek és a bírák elkerülhetetlenül úgy értelmezhetők, hogy részt vesznek a történelemírás és a kollektív emlékezet befolyásolásában, akár szándékukban áll, akár nem. Ezért, bár a történelemírás az IKT-k megkerülhetetlen jellemzője, ma még mindig jelentős konszenzushiány van e funkció megfelelő helyét illetően. Amióta Hannah Arendt megfogalmazta a szigorú jogszerűség doktrínáját, válaszul az ügyész Eichmann-ügyben alkalmazott expanzív didaktikai megközelítésére, a témával kapcsolatos jogi vita nagyrészt polarizálódott a tömeges atrocitásokkal kapcsolatos perekben a történetírás korlátozó és expanzív megközelítései között. Ami feltűnően hiányzik ebből a vitából, az a középút. Ez a könyv éppen azzal kíván hozzájárulni, hogy egy olyan keretet fogalmazzon meg, amely ezt a területet foglalja el. A könyv a következő kérdéseket teszi fel: milyen szemüvegen keresztül értelmezik a történelmi eseményeket az IKT-k bírái, milyen történelmet írnak az IKT-k, és milyen történelmet kellene az IKT-knak létrehozniuk? A történelemírás mérsékeltebb megközelítése mellett szóló érvei három különböző, de egymással összefüggő alapon nyugszanak: (1) igazság és igazságosság; (2) igazsághoz való jog; és (3) jogi episztemológia.
A könyv különböző célközönségek számára lehet hasznos. A bírósági tisztviselők és a jogalkalmazók hasznosnak találhatják az itt kidolgozott normatív keretet az IKT-k egymással versengő céljai közötti feszültségek kezelésében, és különösen a történelemírói funkció értékének értékelésében. A jogászok, történészek és más akadémikusok is érdekesnek találhatják az IKT-k által írt történelmi narratívák erősségeinek, korlátainak és vakfoltjainak elemzését. Ez a szám különösen időszerű az IKT-k örökségéről szóló jelenlegi viták fényében.
Aldo Zammit Borda az Anglia Ruskin University (Cambridge, Egyesült Királyság) Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és befogadás központjának igazgatója.