Nemzetközi konfliktus és kibertérbeli fölény: Elmélet és gyakorlat

Olvasói vélemények

A könyv a kibertéri fölényt tárgyalja, felhasználva Dr. Bryant katonai stratégaként és F-16-os pilótaként szerzett széles körű szakértelmét. Egyedülálló mérőeszközt kínál a kibertéri fölény értékeléséhez, amelyet jelentős kiberesemények részletes esettanulmányai támasztanak alá. Noha a katonai tervezők számára nélkülözhetetlennek nevezik, egyes kritikák kritizálják a könyvet, mivel az valószínűleg könnyen hozzáférhető disszertációs anyagon alapul, ami csalódást okoz az értékét illetően.

⬤ Jól megalapozott nézőpont egy képzett szerzőtől
⬤ A kibertér és a hagyományos katonai területek mélyreható összehasonlítása
⬤ Egyedülálló mérőeszköz a kibertéri fölény értékeléséhez
⬤ Részletes esettanulmányok, amelyek fokozzák a megértést
⬤ Értékes a katonai tervezők és stratégák számára.

⬤ A tartalom egy része egy disszertációból származik, amelynek egyes részei ingyenesen elérhetők az interneten
⬤ Néhány olvasó pénzkidobásnak tartja, mivel az eredeti műhöz ingyenesen hozzáférhetne
⬤ A nem akadémiai közönség számára a származás miatt esetleg nem vonzó.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

International Conflict and Cyberspace Superiority: Theory and Practice

Könyv tartalma:

Ez a könyv elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt vizsgálja a kibertéri fölényt a nemzetállami konfliktusokban.

A kötet a szárazföldi, tengeri és légi területről származó felsőbbrendűségi koncepciókat elemzi, hogy a kibertérre is alkalmazható modellt alkosson. Nyolc különböző, nemzetállamok közötti kibertérbeli konfliktust vizsgálnak meg, és az így kapott elemzést elméleti koncepciókkal kombinálják, hogy az olvasó elé tárják a következtetéseket. Az esettanulmányok között szerepel az Oroszország és Észtország (2007), Észak-Korea és az USA, valamint Dél-Korea (2009) közötti konfliktus, valamint Szaúd-Arábia és Irán Aramco-támadása (2012). A könyv ezen esettanulmányok segítségével vizsgálja a kibertérbeli fölényt mint a nemzetállamok közötti konfliktusok megértésének elemzési keretét ezen a területen. A könyv továbbá fontos különbséget tesz a helyi és az egyetemes doménbeli fölény között, és egy egyedülálló modellt mutat be, amely ezt a fölényt valamennyi doménben összefüggésbe hozza, valamint a kibertérben a helyi fölény részletesebb modelljét. A nyolc esettanulmány vizsgálatán keresztül a könyv szigorú rendszert dolgoz ki annak mérésére, hogy egy harcoló fél mekkora kibertérbeli fölényt ér el egy konfliktusban, és igyekszik feltárni, hogy a kibertérbeli fölény jelentős előnynek bizonyul-e a katonai műveletek taktikai, műveleti és stratégiai szintjén.

Ez a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a kiberkonfliktusokkal, stratégiai tanulmányokkal, nemzetbiztonsággal, külpolitikával és általában a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó hallgatók számára.