Nemzetközi tervezett nyelvek. Esszék az interlingvisztikáról és az eszperantológiáról

Eredeti címe:

International Planned Languages. Essays on Interlinguistics and Esperantology

Könyv tartalma:

A könyv szerzője, a német interlingvista és eszperantó kutató Detlev Blanke (1941-2016) úgy befolyásolta a tervezett nyelvek tanulmányozását, mint senki más. Nagyrészt az ő egész életen át tartó tudományos elkötelezettségének köszönhető, hogy az interlingvisztika és az eszperantó tanulmányok (eszperantológia) komoly tanulmányi tárgyakká váltak a tudományos világban. Blanke publikációiban áttekintést ad a nyelvteremtés történetéről. Ismerteti a legfontosabb tervezett nyelvi rendszereket, és bemutatja a különböző osztályozási rendszereket. Különös hangsúlyt fektet az L. L. Zamenhof által 1887-ben kezdeményezett eszperantóra. (Sabine Fiedler)

Blanke számára a tervezett nyelv lényegében eszköz volt: ha működött, akkor érdemes volt tanulmányozni és használni.

Ha nem működött, érdekelte, hogy miért nem, de ugyanakkor óvatos volt, hogy elkerülje az értékítéleteket. Blanke maga is beszélt egy tervezett nyelvet, nevezetesen az eszperantót, és elismerte, hogy ez a nyelv és a hozzá hasonló nyelvi projektek koherens elméleti alapokon nyugszanak, és felismerhető problémával foglalkoznak. A nyugati szociolingvisztikai iskolától lényegében függetlenül Blanke hasonló következtetésre jutott: ha létezik egy nyelvi jelenség, akkor az önmagában is megérdemli a tudományos vizsgálatot. Blanke-t különösen az érdekelte, hogy a tervezett nyelvek hogyan viszonyulnak az etnikai nyelvekhez, hogy például az eszperantó "mesterkéltsége" hogyan terjed ki, sőt, hogyan azonosul az etnikai nyelvek "mesterkéltségével", és hogy a tervezett nyelvek hogyan oldják meg a rendszertani és terminológiai problémákat. Humphrey Tonkin)