International Transfer Pricing
A multinacionális vállalatok adóköteles jövedelmét elkülönített elszámolás alapján határozzák meg, ahol az amerikai anyavállalat és külföldi leányvállalatainak jövedelmét külön-külön határozzák meg. Amikor a kapcsolt vállalkozások között áruk vagy szolgáltatások kerülnek átadásra, a transzferár - az ár, amelyen az árut vagy szolgáltatást átadják - határozza meg, hogy a két vállalkozás jövedelme hogyan oszlik meg az Egyesült Államok és a külföldi ország között a jövedelemadó szempontjából.
A globalizáció gyors növekedése mind a kereskedelmet, mind a közvetlen külföldi befektetéseket megnövelte. A növekedés nagy része a vállalaton belüli kereskedelem formájában történt, aminek következtében a transzferárképzés idővel sokkal fontosabbá vált. A Nemzetközi transzferárképzés áttekinti ezt a fontos szakirodalmat, hangsúlyt fektetve a számviteli és adószakmai szakirodalomra, ugyanakkor beépítve a közgazdasági és jogi kutatási szakirodalom legfontosabb hozzájárulásait.
Egy rövid bevezető után a szerző röviden összefoglalja a nemzetközi adórendszer fejlődését az első világháború utáni korszaktól az amerikai transzferár-szabályozás legutóbbi felülvizsgálatáig, különös hangsúlyt fektetve az amerikai pénzügyminisztériumi rendeletek és az OECD-irányelvek közötti nézeteltérésekre.
A 3. szakasz összefoglalja azokat az empirikus bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a vállalatok sikeresen csoportosítják át a jövedelmüket a magas adókkal terhelt országokból az alacsony adókkal terhelt országokba.
A 4. szakasz megvizsgál néhány alapvető transzferárképzési kérdést. Az 5.
szakasz áttekinti azt a szakirodalmat, amelyben a transzferárat a multinacionális vállalat optimális választásának tekintik. A 6. szakasz a transzferár kérdését a tranzakciós költségek közgazdaságtanának szemszögéből vizsgálja, ahol a vállalatok vertikálisan integrálódnak a tranzakciós költségek megtakarítása érdekében.
A 7. szakasz az adóügyi megfelelés kérdésével foglalkozik.
A 8. szakasz ismerteti a képlet szerinti felosztást, különös tekintettel a célértékesítés képlet szerinti felosztási rendszerére, és ismerteti a képlet szerinti felosztás előnyeit és hátrányait az elkülönített elszámolással szemben. A 9.
szakasz gondolatokat fogalmaz meg az ígéretes, még feltáratlan kutatási kérdésekkel kapcsolatban.