Genocide: The Power and Problems of a Concept
Az 1980-as évek óta a népirtás tanulmányozása mind történelmileg, mind földrajzilag robbanásszerűen megnőtt, és korábbi korszakokra, más kontinensekre és új esetekre is kiterjedt. A népirtás fogalma bebizonyította értékét, de ez a bővülés a merev jogi fogalom és a kutatók által felfedezett sokrétű valóság közötti feszültséget is fokozta.
A népirtás státuszával járó jogi és politikai előnyök a történelmi eseményekről folytatott összetett vitákat is leegyszerűsítő kettősségre redukálták - népirtás vagy nem népirtás -, amit gyakran erős politikai nyomás befolyásol. A népirtás ezeket a feszültségeket kezeli, és a fogalom határait teszteli olyan esetekben, amelyek a holokauszt során elkövetett szexuális erőszak és az állam által előidézett tömeges éhínség kazah és ukrán történelemben betöltött szerepétől kezdve egészen addig, hogy az örmény, ruandai és burundi tapasztalatok mit mutatnak a történelem és a politika népirtás szemszögéből történő olvasásának hasznáról és buktatóiról.
A szerzők megvizsgálják, hogy a nagyhatalmak milyen nyomást gyakoroltak a fogalom kialakítására; milyen reakciót váltott ki Rapha l Lemkin, a "népirtás" szó megalkotója az ENSZ végső határozatából; Franciaország hosszú ideig tartó döntése, hogy bírósági tárgyalótermeiben nem használja a népirtás fogalmát; az átalakító társadalmi projektek szerepe és a népirtás emlékének felhasználása a politikában; valamint a népirtás és a konkrét csoportokat célzó tömeges erőszak kapcsolata. Ez az átfogó szöveg mindvégig innovatív megoldásokat kínál a népirtás fogalmának korlátainak kezelésére, miközben megőrzi annak mint elemzési keretnek a hasznosságát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)