Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv esszék gyűjteménye, amelyek célja a tudományt, a vallást és történelmi kölcsönhatásaikat övező különféle mítoszok leleplezése. Míg egyes olvasók éleslátónak és informatívnak találják, mások kritizálják a minőségét, és megkérdőjelezik a bemutatott érvek mögötti motivációkat.
Előnyök:Számos esszé jól kutatott, és érdekes betekintést nyújt a tudományról és a vallásról általánosan elterjedt tévhitekbe. A könyvet tanulságosnak tartják, különösen a tudománytörténet iránt érdeklődők számára. Egyes olvasók nagyra értékelik a neves tudósok által alkalmazott diszciplináris megközelítések sokféleségét. Különleges fejezeteket, például azokat, amelyek a tudományos módszert és az olyan alakokkal kapcsolatos történelmi mítoszokat tárgyalják, mint Kolumbusz és Newton, különösen érdemesnek emelik ki.
Hátrányok:Az esszék minősége igen változó, néhányat homályosnak és zavarosnak tartanak. A kritikusok szerint a könyv gyakran hajlik a vallás védelmére, ahelyett, hogy valóban leleplezné a tudományról szóló mítoszokat, ami zavart okoz a könyv valódi szándékait illetően. Egyes mítoszokat, amelyekkel foglalkoznak, irrelevánsnak vagy triviálisnak tartanak. Az esszék írásmódja és kohéziója vegyes kritikákat kapott, egyesek sűrűnek és rosszul gördülékenynek minősítették. Emellett több olvasó úgy érzi, hogy a könyv nem mutatja be pontosan a vallás és a tudomány közötti történelmi konfliktusokat.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Newton's Apple and Other Myths about Science
Könyv tartalma:
Isaac Newton a történet szerint egy leeső alma inspirálta a gravitációs törvény megalkotására. Igaz ez a történet? Talán nem. De sokkal izgalmasabb kérdés, hogy miért maradnak fenn az ilyen történetek, mint a tudománytörténet magyarázatai. A Newton almája és más tudományos mítoszok eloszlatja a népszerű tévhiteket, hogy tisztább képet adjon a nagy tudományos áttörésekről az ókortól napjainkig.
A kötetben megcáfolt mítoszok között szerepel az az elképzelés, hogy a sötét középkorban nem folyt tudomány, hogy az alkímia és az asztrológia pusztán babonás tevékenység volt, hogy Darwin csak a közvélemény reakcióitól való félelem miatt késlekedett az evolúciós elméletének közzétételével, és hogy Gregor Mendel a genetika úttörőjeként messze megelőzte korát. A huszadik század számos, a részecskefizikáról, Einstein relativitáselméletéről és másról szóló mítoszát is megcáfolják. Emellett számos, a tudományról alkotott tág általánosítás kerül a történelem mikroszkópja alá: az az elképzelés, hogy a vallás akadályozta a tudományt, hogy a tudósok jellemzően egy kodifikált "tudományos módszert" követnek, és hogy világos határvonal húzható a legitim tudomány és az áltudomány között.
A Ronald Numbers és Kostas Kampourakis által szerkesztett Newton almája és más mítoszok a tudományról cáfolja azt a széles körben elterjedt hiedelmet, hogy a tudomány akkor fejlődik, amikor az egyes zsenik "heuréka" pillanatokat élnek át, és hirtelen megértik azt, amit a körülöttük élők el sem tudtak képzelni. A tudomány mindig is elkötelezett, hibás emberek együttműködő vállalkozása volt, akik számára a kontextus, az együttműködés és a puszta szerencse a felfedezés alapvető elemei.
