Értékelés:
A könyv Isaac Newton tudományra és kultúrára gyakorolt hatásának mélyreható feltárását kínálja, de nem hagyományos életrajz. Értékes betekintést nyújt a zsenialitás megítélésébe és Newton munkásságának történelmi kontextusába, vonzó a 17. és 18. századi tudományos élet iránt érdeklődők számára. Néhány olvasó azonban úgy találta, hogy a hangsúly félrevezető, és nem felel meg a Newton tudományos vagy személyes ábrázolásával kapcsolatos elvárásaiknak.
Előnyök:⬤ Jól megírt és kutatott
⬤ lenyűgöző betekintést nyújt a zsenialitás fogalmába a nyugati kultúrában
⬤ betekintést nyújt a 17. és 18. századi tudományos életbe
⬤ tanulságos a történelmi kontextus iránt érdeklődő olvasók számára.
⬤ Félrevezető cím
⬤ nem életrajz, és nem is elsősorban magáról Newtonról szól
⬤ néhány olvasó úgy érezte, hogy nem fókuszál a tudományra
⬤ a személyes elbeszéléssel kapcsolatos elvárások nem teljesültek.
(9 olvasói vélemény alapján)
Newton: The Making of Genius
Isaac Newton modern korunk szellemi avatárjává vált, az ember, akit - mint azt még a gyerekek is tudják - az inspirált a természeti törvények kodifikálására, hogy megnézte, ahogy egy alma leesik a fáról. Newton azonban energiája nagy részét az alkímia, a teológia és az ősi kronológia rejtelmeinek megfejtésére fordította. Hogyan vált a világ első nagy tudósaként híressé az az ember, aki eleinte néhány ezoterikus természetfilozófus és cambridge-i tudós kivételével mindenki számára ismeretlen volt, akit az ezeréves próféciák vizsgálata foglalkoztatott, és aki évtizedeket töltött a londoni pénzverde mestereként? Patricia Fara bemutatja, hogy Newton korában meglepően korlátozott hírnevét odaadó követői gondosan ápolták, így Newton presztízse elválaszthatatlan lett magának a tudománynak a robbanásszerű fejlődésétől.
Newton: A zsenialitás kialakulása nem egy hagyományos életrajz, hanem a modern tudomány, a zsenialitás fogalmának és a hírnév jelenségének egymással összefüggő eredetének kultúrtörténete. A tizennyolcadik századtól kezdve, amikor a "tudós" szót még ki sem találták, Fara feltárja, hogyan kapcsolódott Isaac Newton státuszának emelkedése elválaszthatatlanul a tudomány fejlődéséhez. Maga a vezetékneve is márkanév-szerű asszociációkat kelt a tudományhoz, a zsenialitáshoz és a britséghez - az Apple Computers a Mac egy szerencsétlenül járt társához használta, Margaret Thatcher pedig a címerében is az ő képmását használta.
Fara azzal érvel, hogy Newton növekvő hírneve összefonódott nagyobb kulturális változásokkal: Newton posztumusz tudományos zseniként való népszerűsítése stratégiai szempontból hasznos volt azon ambiciózus férfiak számára, akik a tudomány hatalmát akarták reklámozni. Mivel hírnevét többször is újraértelmezték, Newton olyan ikonikus figurává vált, aki többféle formában létezik. A róla alkotott kép olyannyira képlékeny volt, hogy még azt sem tudjuk megbízhatóan, hogyan nézett ki.
Newton apoteózisát a fogyasztói forradalom tette lehetővé, amely a tizennyolcadik században végigsöpört az atlanti világban. Az ő képe díszítette a falakat, a porcelánokat és a díszpénzeket a társadalmilag törekvő brit fogyasztók számára, akik ezzel a nagyon okos emberrel akarták azonosítani magukat. A szentimádat hagyományos impulzusai egészen új jelenségekké alakultak át: kommercializált hírnévvé és tudományos zsenialitássá, a szentség szekularizált változatává. A szépen illusztrált és lebilincselően megírt könyv szemet gyönyörködtető története annak, ahogy Newton kulturális ikonná vált, akinek eszméi az egész világon elterjedtek, és az élet minden területét áthatották.
