Nightstalkers: A Wright-projekt és a 868. bombázószázad a második világháborúban

Olvasói vélemények

A Richard Lawless által írt Nightstalkers részletes történelmi beszámolót nyújt a 868. bombázószázad második világháborús műveleteiről, különös tekintettel a légi radartechnológia innovatív alkalmazására a csendes-óceáni hadszíntéren. A könyvet dicsérik informatív mélységéért és történelmi meglátásaiért, de kritizálják száraz írásmódja miatt.

⬤ Lenyűgöző és részletes történetet nyújt a 868. bombázószázadról és a radartechnológia csendes-óceáni alkalmazásáról.
⬤ Kiemeli az alacsony magasságú éjszakai bombázások fontos hozzájárulását és az MIT technológiai újításait.
⬤ Értékes forrásként szolgál a második világháborúban a repülés előtt álló kihívások és a csendes-óceáni hadszíntér jelentőségének megértéséhez.
⬤ Személyes történeteket kínál, amelyek betekintést nyújtanak a háborús legénységek tapasztalataiba.

⬤ Az írásmód száraznak tekinthető, és időnként unalmas lehet, egy kormányzati jelentésre emlékeztet.
⬤ Néhány olvasó számára a technikai és bürokratikus részletek túlterhelőek vagy unalmasak lehetnek.
⬤ Nagy hangsúlyt fektet a B-24-es bombázó bevetésekre, ami nem biztos, hogy minden második világháborús történelemrajongónak tetszeni fog.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Nightstalkers: The Wright Project and the 868th Bomb Squadron in World War II

Könyv tartalma:

"A Wright-projekt története átfogóan bemutatja a légierő történetének egy fontos, de alulértékelt elemét..." -- Bruce "Orville" Wright altábornagy, USAF (nyugállományú)

1943 augusztusában az amerikai hadsereg légierejének egy szigorúan titkos egység, a "Wright Project" kódnevű, Langley Fieldről a Csendes-óceán déli részén fekvő Guadalcanalra indult, hogy csatlakozzon a Japán Birodalom elleni harchoz. A Wright Project önállóan, a hadsereg légierő legmagasabb szintjein megfogalmazott, lezárt parancsok alapján működött, és egyedülálló volt mind a titkos rendszerek által biztosított háborús harcászati képességek tekintetében, amelyeket e kis létszámú csoport tíz B-24 Liberatorja hozott a háborúba, mind pedig az általuk "összeomlott" technológiák által lehetővé tett sikerek tekintetében. A Wright-légierők csak éjszaka repültek, általában magányos vadászként az ellenséges hajókra. Ezzel kikövezték az utat az Egyesült Államok számára, hogy belépjen a légi háború új dimenziójába, és az elkövetkező nemzedékek számára uralja azt.

Ez az ő történetük, a szerény kezdetektől az MIT sugárzási laboratóriumában és az Amerika keleti partjainál tengeralattjárókra vadászva, egészen a csendes-óceáni háború hadjárataiig, a Tokió felé tartó kétéves menetelésükig. A Wright Project sokszorosan bizonyította, hogy harci vezető szerepet tölt be, és kiemelkedő technológiai újítóként fejlődött a 868. bombázószázaddá. Útközben az egységet egyedülálló személyiségek és a dinamikus vezetés ölelte át, Hap Arnoldtól, a hadsereg légierejének tábornokától kezdve a bevetéseket végrehajtó harcparancsnokokon át.

Ebben a beszámolóban az olvasó megismerkedhet a radarhadviselés úttörőivel és a század vezetőivel, akik soha nem elégedtek meg azzal, hogy az embereket, a repülőgépeket és a technológiákat a lehetőségeik teljes határáig juttatták. Ez az átfogó és rendkívül személyes történet most először tárulhat fel, hivatalos források és az éjszakába repült fiatalemberekkel készített interjúk alapján.