Nihilizmus

Olvasói vélemények

A nihilizmusról szóló könyv vegyes kritikákat kapott, sokan dicsérik közérthető és magával ragadó stílusát, míg mások a mélység és a tartalom hiánya miatt kritizálják. Az olvasók értékelik a filozófiai fogalmak felfedezésének kiindulópontjaként rejlő lehetőségeit, de csalódottságuknak is hangot adnak a témák felületes kezelése és a nem kellő részletesség miatt. Egyesek tanulságosnak és provokatívnak találták, különösen a nihilizmus társadalmi kontextusba helyezését, míg mások rosszul megírtnak és kevéssé informatívnak ítélték.

⬤ Magával ragadó, humoros és elgondolkodtató írás, amely a nihilizmus újragondolására hívja az olvasót
⬤ jó bevezetés a fogalomba
⬤ egyszerű és a kezdők számára is hozzáférhető
⬤ hatékonyan tárgyalja a nihilizmus történelmi gyökereit
⬤ érdekes, a megértést építő szerkezet
⬤ a filozófiai gondolatokat érthetően mutatja be.

⬤ Hiányzik a mélység és a részletes elemzés a különböző témákról
⬤ nem biztos, hogy alkalmas azok számára, akik mélyreható megértést keresnek
⬤ egyes olvasók rosszul megírtnak vagy túlságosan leegyszerűsítőnek találták
⬤ az egyes filozófiai álláspontok kritikája nem biztos, hogy mindenkivel egybecseng
⬤ kritika a tartalomhiány és a gyenge minőségű kivitelezés miatt.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Nihilism

Könyv tartalma:

Az értelmetlenség értelmének vizsgálata: miért fontos, hogy semmi sem számít.

Amikor valakit nihilistának bélyegeznek, azt általában nem bóknak szánják. A legtöbben a nihilizmushoz a destruktivitást és az erőszakot társítjuk. A nihilizmus szó szerint azt jelenti: a semmi ideológiája. "A nihilizmus tehát a semmiben való hit? Vagy az a hit, hogy az élet a semmi? Vagy az a meggyőződés, hogy a hiedelmeink semmit sem érnek? Ha megtanuljuk felismerni a nihilizmus számos változatát, írja Nolen Gertz, akkor megtanulhatjuk megkülönböztetni az értelmes dolgokat az értelmetlenektől. Az MIT Press Essential Knowledge sorozatának e kiegészítő kötetében Gertz végigköveti a nihilizmus történetét a nyugati filozófiában Szókratésztől Hannah Arendtön át Jean-Paul Sartre-ig.

Bár a "nihilizmus" kifejezést először Friedrich Jacobi használta Immanuel Kant filozófiájának bírálatára, Gertz megmutatja, hogy a fogalom Szókratész, Descartes és mások gondolkodását is megvilágíthatja. A nihilizmushoz azonban leginkább Nietzschét kapcsolják, és Gertz Nietzsche gondolkodására összpontosít. A továbbiakban Gertz megvizsgálja, hogy mi nem nihilizmus - pesszimizmus, cinizmus és apátia - és miért nem az; megvizsgálja a nihilizmus elméleteit, beleértve az egzisztencializmushoz és a posztmodernizmushoz kapcsolódó elméleteket; a nihilizmust a mindennapi élet aspektusainak megértésének módjaként vizsgálja, többek között Adorno, Arendt, Marx és a presztízs-televízió segítségével; és a nihilizmus jövőjéről elmélkedik. A nihilizmust nemcsak egyéni, hanem politikai szempontból is meg kell értenünk, mondja Gertz.