Értékelés:
Adam Jortner „Nincs hely a szenteknek” című könyve nagy visszhangot váltott ki, mert objektív beszámolót közöl az Utolsó Napok Szentjeinek a viharos Jackson-korabeli Amerikában szerzett tapasztalatairól. Összefüggő történelmi kontextust nyújt a vallási kisebbségek, különösen a mormonok marginalizálódásával kapcsolatban, és betekintést nyújt azokba a kulturális és politikai kihívásokba, amelyekkel szembe kellett nézniük. Tudományos mélysége ellenére a szerző tömör és magával ragadó írói stílusa az általános közönség számára is hozzáférhetővé teszi a könyvet.
Előnyök:⬤ Objektív és jól kutatott nézőpont az Utolsó Napok Szentjeiről.
⬤ Új betekintést nyújt a 19. századi amerikai vallástörténetbe.
⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód, amely kerüli a bonyolult tudományos szakzsargont.
⬤ Hatékonyan kontextusba helyezi a vallási kisebbségek küzdelmeit, és kritizálja az intoleranciát.
⬤ Összefüggő képet nyújt a mormonokat körülvevő történelmi eseményekről.
⬤ Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a tartalom túlságosan egy adott vallási csoportra összpontosít, ami korlátozza a szélesebb körű érdeklődést.
⬤ Bizonyos kifejezések és fogalmak kihívást jelenthetnek a vallástörténetben járatlanok számára.
(2 olvasói vélemény alapján)
No Place for Saints: Mobs and Mormons in Jacksonian America
A mormon egyház létrejötte vitathatatlanul az amerikai vallástörténet legradikálisabb eseménye. Hogyan és miért csatlakozott annyi amerikai ehhez az új valláshoz, és miért igyekezett annyi más amerikai elhallgattatni, sőt elpusztítani ezt a mozgalmat?
A Mormon History Association által a legjobb könyvnek járó MHA-díj nyertese.
A mormonizmus 1830-ban robbant be Amerikában, és Amerika rögtön vissza is robbant. Az új vallást 1834-re kigúnyolták, zaklatták, és végül kiűzték új településeiről Missouriban. Miért váltott ki ekkora haragot ez a vallás? És mit mondanak ezek a korai konfliktusok a vallásszabadsággal kapcsolatos mai küzdelmeinkről? A No Place for Saints című könyvben, amely az első önálló története a mormonok Jackson megyéből való kiűzésének és a mormonizmus kialakulásának, Adam Jortner elmeséli, hogyan alakultak ki és terjesztették hitüket az Utolsó Napok Szentjei - és hogyan próbálták megállítani őket a mormonok ellenzői.
Jortner elmagyarázza, hogy a korai időkben a mormonellenesség pletykákból, összeesküvésekből és egyenesen mesékből élt, amelyek arról szóltak, hogy mire készülnek a mormonok. Az antimormonok úgy vélték, hogy a mormonok veszélyt jelentenek a demokráciára, és bárki, aki Istentől kapott kinyilatkoztatást állít, a nép ellensége, akinek nincs joga az állampolgársághoz. 1833-ra a Jackson megyei mormonellenesek azt követelték, hogy minden szent hagyja el a megyét. Amikor a mormonok ezt megtagadták - az Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozva -, az antimormonok megtámadták otthonaikat, fegyverrel fenyegették vezetőiket, és végrehajtották Amerika egyik legsúlyosabb vallási tisztogatási akcióját.
A mormonizmus 1820-as évekbeli kezdeteitől az 1834-es terjeszkedésükig és kiűzésükig Jortner a mormonok történetének számos kiemelkedő kérdését és eseményét tárgyalja. Kitér a kinyilatkoztatás folyamatára, a mágia és az LDS-gyakorlat kapcsolatára, a papság felemelkedésére, a mormonizmus és az afroamerikaiakkal kapcsolatos kérdésekre, a fiatal egyház vezetéséért folytatott belső harcokra, valamint arra, hogy az amerikai törvények hogyan alakították ezt az amerikai vallást. A No Place for Saints mindvégig bemutatja, hogy a mormonizmus - és az ellene irányuló erőszakos visszahatás - hogyan alakította át alapvetően az amerikai vallási és jogi tájképet. Végső soron a könyv a jacksonista Amerika története, arról, hogy a demokrácia hogyan hagyhatja cserben a vallásszabadságot, és esettanulmány a népi politikáról, amikor Amerika a vallás és az erőszak nagy korszakába lépett.
