No Social Science Without Critical Theory
A frankfurti iskola kritikai elméletének 1970-es években bekövetkezett nyelvi fordulata óta a filozófiai kérdések egyre fontosabbá váltak a kritikai elmélet általános napirendjében, a konkrét társadalomtudományos vizsgálatok rovására.
Ugyanakkor az egyes társadalomtudományok - különösen a közgazdaságtan és a pszichológia, de a politikatudomány és a szociológia is - egyre távolabb kerültek attól a kihívástól, amelyet a frankfurti iskola úgynevezett első generációs kritikai teoretikusai (Adorno, Horkheimer és Marcuse) kulcsfontosságú képviselői a társadalomtudományok ígéretének és felelősségének központi elemeként határoztak meg: a modern társadalmak azon dimenzióinak megvilágítását, amelyek megakadályozzák a tények és a normák összeegyeztetését. Szakmai diszciplínákként minden egyes társadalomtudomány, sőt még a filozófia is hajlamos figyelmen kívül hagyni mind az elidegenedés és a reifikáció mint a kritikai elmélet referenciakeretét alkotó közvetítő folyamatok aktualitását, mind a kutatás szempontjából való jelentőségét.
Következésképpen a mainstream társadalomtudományi kutatások hajlamosak a hipotetikusban haladni: úgy vizsgáljuk a társadalmi világot, mintha az elidegenedés, a reifikáció és e közvetítő folyamatok újabb inkarnációi elvesztették volna alakító erejüket, miközben a globalizáció kontextusában megnyilvánulásaik egyre nyilvánvalóbbak és kézzelfoghatóbbak. A "Current Perspectives in Social Theory" című kötetben szereplő fejezetek rávilágítanak a mainstream nézőpontok problematikusságára, és arra, hogy egyre inkább szükség van annak megerősítésére, hogy a korai frankfurti iskola teoretikusai által képviselt sajátos kritika ma nem kevésbé, hanem sokkal inkább fontos. A hozzájárulások a politikai földrajz és a globalizáció; a marxizmus és a nyilvános szociológia; az antiszemita munkások és a zsidó sztereotípiák; a kormányzati racionalitás és az államhatalom; a korlátozott erosz és a kortárs politika; Marcuse és az átalakulás pszichopolitikája; a kortárs elmélet és a fogyasztói társadalom; valamint C.
Wright Mills elmélete közötti kapcsolatokat vizsgálják. Ez a könyv kilenc fejezetet tartalmaz a terület legelismertebb személyiségeinek néhányától, és széleskörű és sokszínű áttekintést nyújt a társadalomtudományokról és a kritikai elméletről.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)