Nők a terepen: Amerika úttörő női természettudósai

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák rávilágítanak a nők jelentős, de gyakran figyelmen kívül hagyott hozzájárulására a természettudományban. A könyv különböző nők életét és eredményeit mutatja be, akik a rájuk rótt társadalmi korlátok ellenére fontos felfedezéseket és előrelépéseket tettek a területen. Betekintést nyújt a természet és a tudomány iránti szenvedélyükbe, és arra ösztönzi az olvasókat, hogy értékeljék a nők szerepét ezeken a területeken.

A könyv informatív és jól megírt, részletes történetet nyújt a természettudományok területén tevékenykedő figyelemre méltó nőkről. Különböző hátterű nők változatos eseteit mutatja be, hozzájárulásaikkal inspirálva az olvasókat. A könyv alkalmas a természet iránt érdeklődők számára, és üdítő képet nyújt a nők tudományos kutatásban betöltött szerepéről.

A könyv egyes részei időnként száraznak vagy kevéssé lebilincselőnek tűnhetnek, ami egyesek számára akadályozhatja az olvasás élményét. Emellett, bár a tartalom gazdag, nem biztos, hogy azok számára is vonzó, akiket nem kifejezetten érdekel a természettudomány vagy a nők történetei a tudományban.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Women in the Field: America's Pioneering Women Naturalists

Könyv tartalma:

A XVIII. század végétől a XX. század elejéig általában a férfiak uralták a természet tanulmányozását. De voltak nők is ezen a területen. Marcia Myers Bonta huszonöt ilyen női természettudós életrajzát adja közre ebben a részletesen kidolgozott tanulmányban.

Bonta a nőket tanulmányaik tárgya szerint osztja fel: természettudósok, botanikusok, entomológusok, ornitológusok és ökológusok. A nők egy olyan csoportját is bemutatja, amelyet úttörőnek tart, bemutatva őket teljes egyéniségükben, mint terepen dolgozó személyeket, mint szakembereket és mint a szakterületükön dolgozók barátait.

Egy maroknyi elismert szakértő volt. Agnes Chase-t a világ legjobb agrosztológusának tartották.

Alice Eastwoodot a hetedik svédországi Nemzetközi Botanikai Kongresszus tiszteletbeli elnökévé tették.

Elizabeth Gertrude Knight Brittont a bryológia anyjának nevezték. Az 1950-es években a természetvédő Rachel Carson a növényvédő szerek elleni küzdelem ismert hangja lett, és 1962-ben kiadta a Néma tavaszt, amely a növényvédő szerek emberekre, vadon élő állatokra és a környezetre gyakorolt hatásainak hátborzongató leírása.

Mások kevésbé voltak ismertek. Jane Colden az 1740-es és 1750-es években botanikai munkákat és rajzokat készített, apja támogatásával. Martha Maxwell az 1860-as években kifejlesztette a preparálás új módszerét, amely az állatokat élőhelyükön mutatta be. A kaliforniai Kate Brandegee hosszú éveken át rejtegette kilétét a keleti botanikus közösség előtt, mert tudta, hogy lenéznék a másként gondolkodó munkákat, amelyeket nemcsak nyugaton, hanem egy nő végez.

Ez a könyv betekintést és információt nyújt az amerikai természetkutatás történetébe, valamint a nők természettudományokban betöltött szerepéről.