Norm Dilemmas in Humanitarian Intervention: How Bosnia Changed NATO
A NATO, amely antikommunista szövetségként jött létre, a Szovjetunió váratlan összeomlása után, az 1990-es évek elején egzisztenciális kérdésekkel nézett szembe.
Az 1992 és 1995 közötti boszniai konfliktusban való beavatkozás új céltudatosságot adott a NATO-nak, és újrafogalmazta alapvető küldetését. Abe szerint e változás egyik mozgatórugója az a normadilemma volt, amelyet a boszniai konfliktus jelentett.
Egyrészt egy olyan állam, amely felügyelte a civilek lemészárlását, megsértette a nemzetközi normákat, másrészt azonban a külső államok beavatkozása sértette volna a szuverén integritás és az erőszak alkalmazásának tilalmának normáit. A NATO mint nemzetközi irányító szervezet így az ilyen jellegű dilemma elkerülésének eszközévé vált. A NATO-nak a boszniai háború alatti részletes esettanulmánya, ez a könyv azt vizsgálja, hogyan sikerült összeegyeztetni a nyugati államok eltérő nézeteit és preferenciáit a boszniai beavatkozással kapcsolatban, amikor megállapodtak a NATO reformjának körvonalaiban.
Részletesen megvizsgálja a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban zajló döntéshozatali folyamatokat. Abe különösen azt elemzi, hogy az egymásnak ellentmondó normák miért vezettek ahhoz, hogy a hangsúlyt a konfliktusmegelőző képességre helyezték, nem pedig egyszerűen a fegyveres beavatkozási képességre.