Értékelés:
Neil Gaiman „Norse Mythology” című könyve az ősi északi mítoszok modern újragondolását kínálja, amely mind az újonnan érkezők, mind a mesékkel ismerkedők számára hozzáférhetővé és érdekessé teszi azokat. A könyv kiemeli az olyan istenek, mint Odin, Thor és Loki összetettségét, és történetüket olyan összefüggő elbeszélésbe szövi, amely megőrzi az eredeti mítoszok lényegét. Bár Gaiman költői és élénk írói stílusát dicsérik, néhány olvasó úgy érzi, hogy más forrásokhoz képest hiányzik a mélység vagy a teljesség.
Előnyök:⬤ Az északi mítoszok lebilincselő és közérthető újramesélése
⬤ költői és szellemes írói stílus
⬤ jól felépített, átfogó narratív ívvel
⬤ gyönyörűen illusztrált, magával ragadó borítóval
⬤ minden korosztály számára alkalmas
⬤ szószedetet és karakterismertetést tartalmaz.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyvből hiányzik a mélység és a teljesség
⬤ bizonyos párbeszédek modernnek és anakronisztikusnak tűnhetnek
⬤ nem minden mítosz szerepel benne
⬤ néhány kritika az istenek lapos karakterekként való ábrázolásával kapcsolatban
⬤ a papírkötésű kiadás díszített szélei egyesek számára zavaróak lehetnek.
(3660 olvasói vélemény alapján)
Norse Mythology
Neil Gaimant régóta inspirálja az ősi mitológia, amikor fantasztikus birodalmakat teremt a regényeiben. Most újra a forráshoz fordul, és a nagy északi mesék bravúros feldolgozását adja elő.
Az északi mitológiában Gaiman hű marad a mítoszokhoz, amikor a nagy északi panteont képzeli el: Odin, a legfelsőbb isten, bölcs, vakmerő és ravasz; Thor, Odin fia, aki hihetetlenül erős, de nem a legbölcsebb isten; és Loki - egy óriás fia - Odin vértestvére, szélhámos és felülmúlhatatlan manipulátor.
Gaiman ezeket az őstörténeteket egy regényes ívvé formálja, amely a legendás kilenc világ keletkezésével kezdődik, és belemerül az istenségek, törpék és óriások hőstetteibe. Egyszer, amikor Thor kalapácsát ellopják, Thornak nőnek kell álcáznia magát - ami szakállával és hatalmas étvágyával nehéz -, hogy visszalopja azt. Még meghatóbb az a történet, amelyben Kvasir - a legbölcsebb isten - vére olyan mézsörré változik, amely költészettel tölti meg az ivókat. A mű a Ragnarökben, az istenek alkonyában és egy új idő és nép újjászületésében csúcsosodik ki.
Gaiman ügyes és szellemes prózáján keresztül felbukkannak ezek az istenek a maguk vadul versengő természetével, a megtévesztésre és mások átverésére való fogékonyságukkal, valamint azzal a hajlamukkal, hogy a szenvedély lángra lobbantja tetteiket, így ezek a régmúlt mítoszok újra csípős életet lehelnek.
