Nuclear Monopoly
A hidegháború évtizedei alatt az emberek világszerte a termonukleáris háborútól való félelemben éltek. E félelem csillapítására az elrettentés teoretikusai újra és újra elmagyarázták, hogy mindkét félnek képesnek kell lennie a "kölcsönösen biztosított megsemmisítéssel" való megtorlásra, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek bevetését. A nukleáris elrettentésnek ez az "alapvető ténye" azonban felveti a kérdést: Mi tartotta vissza az Egyesült Államokat egy megelőző csapástól 1949 előtt, amikor Joszif Sztálin Szovjetuniója még nem rendelkezett saját nukleáris fegyverekkel? A Nukleáris monopólium című könyvében George Quester a kezdetleges atomfegyvereket használó megelőző háború mellett érvel, hogy elkerüljék egy olyan jövőbeli háború lehetőségét, amelyben mindkét fél hidrogénbombát vetett volna be.
Quester bemutatja, hogy a kölcsönös biztosított megsemmisítés fogalma azon a megkérdőjelezhető feltételezésen alapult, hogy a biztosított megsemmisítésnek kölcsönösnek kell lennie, és hogy az Egyesült Államok "természetesen" soha nem gondolkodna megelőző háborúban. E feltételezések logikáját az 1945-1949-es évek történelmi körülményei, valamint az amerikai nukleáris politikát meghatározó befolyásos személyiségek és döntéshozók gondolkodásmódja alapján vizsgálja. 1945-ben az Egyesült Államok képes volt nukleáris pusztítást végezni, és nem kellett félnie a megtorlástól. Vitathatóan az Egyesült Államok felhasználhatta volna ezt az előnyt arra, hogy jelentős politikai engedményeket kicsikarjon a Szovjetunióból, beleértve a megadást, a leszerelést és a demokratizálódást. Ugyanakkor megakadályozhatta volna a nukleáris fegyverek elterjedését és fejlesztését. Ezzel a nézettel szemben Quester gyakorlati és eljárási megfontolásokból elemez egy sor uralkodó nézetet. Ezek a bombák és más erőforrások hiányától, a bombázás hatástalanságától, a szovjet ellenállástól és Nyugat-Európa sebezhetőségétől kezdve az amerikai erkölcs nagyobb kérdéseiig terjednek: a casus belli hiánya, a polgári áldozatok és a hatalom korlátlan arroganciája miatti aggodalom.
A Szovjetunió felbomlásával és a nukleáris fegyverek kishatalmak és gazemberállamok közötti elterjedésével a szovjet nukleáris kapacitás megakadályozásának kudarca nagyobb történelmi súlyt kap. A következő évszázad lehetőségei soha nem lesznek olyanok, mint 1945-1949-ben voltak, de a katonai és stratégiai döntéshozatalról szóló tanulmány fontos meglátásokkal szolgál a jövőbeli konfliktusokhoz. A nukleáris monopólium a hadtörténészek, a politikai döntéshozók és a politológusok érdeklődésére tarthat számot.