Language and National Identity: Rusyns South of Carpathians
Az amerikai bevándorlásról szóló vitában ma már minden oldal támogatja a végrehajtás paramétereit kiterjesztő politikát és gyakorlatot. Míg a bevándorlás-ellenőrző erők a végrehajtás szigorításáért lobbiznak olyan okokból, amelyek átlátszóan kapcsolódnak politikai programjukhoz, a bevándorláspárti erők pedig a migránsáradat liberalizálását és a munkaerőpiac rugalmasabb szabályozását támogatják, ezek az átalakítások, amelyek célja a globális kereskedelmi és kereskedelmi hálózatok növekedése, egyben az állam extralegális (vagy marginálisan legális) diszkrecionális jogkörét is kiterjesztik, és a végrehajtás-központúbb kormányzati programra ösztönöznek.
Philip Kretsedemas több különböző nézőpontból vizsgálja ezeket a fejleményeket; feltárja az amerikai bevándorlási politika legújabb tendenciáit, az extralegális állami hatalom növekedését a huszadik század folyamán, valamint a faji, nemzeti és kulturális különbségekről szóló diskurzusokat, amelyek befolyásolták a bevándorlásról szóló politikai és tudományos diskurzust. Elemzi továbbá a helyi bevándorlási törvények közelmúltbeli terjedését& mdash;beleértve a 2010 nyarán életbe lépett, ellentmondásos arizonai bevándorlási törvényt& mdash;és elmagyarázza, hogy az extralegális mérlegelési jogkör formái hogyan váltak uralkodóvá a szövetségi bevándorlási politikában, lehetővé téve e helyi bevándorlási törvények szétszóródását. Miközben összekapcsolja ezeket a törvényen kívüli állami hatásköröket a bevándorlás szabad áramlásával kapcsolatos állásponttal, azt is megfigyeli, hogy ugyanezeket a diszkrecionális hatásköröket történelmileg hogyan használták fel a faji kisebbségek (különösen az afroamerikaiak Jim Crow idején) ellenőrzésére.
Ez a fajta mérlegelési jogkör gyakran hivatkozik az „államok jogai” érvekre, amelyeket a bevándorlás-ellenőrzés hívei a közelmúltban élesztettek újjá a helyi bevándorlási törvények kiterjesztésének támogatására. Ezen és más példákon keresztül Kretsedemas elmagyarázza, hogy a bevándorlási vita mindkét oldala hogyan közeledett egymáshoz a végrehajtás kérdésében, és hogy az eltérő érdekek ellenére hogyan alakították ki az egyes frakciók azokat a józan feltételezéseket, amelyek jelenleg meghatározzák a vita hatókörét és határait.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)