Nyelveken szólás: A Critical Historical Examination

Olvasói vélemények

A recenziók a nyelveken szólás ajándékának történeti értelmezésének tudományos feltárását emelik ki, és a szerzők nézőpontjait erőteljesen támogatják és kritizálják is. Miközben dicsérik a szigorú kutatást és az értékes meglátásokat, néhány kritika is felmerül a nyelveken szólás kortárs gyakorlatával szembeni lehetséges elfogultságok miatt.

⬤ Kiemelkedő kutatás és tudományosság a nyelveken szólás alapos történelmi vizsgálatával.
⬤ Magával ragadó írás, amit nehéz letenni.
⬤ Világos képet ad a nyelveken szólás fejlődéséről a keresztény gondolkodásban.
⬤ Módszertanilag izgalmas, történeti megközelítéssel, amely a modern időktől az apostoli korszakokig terjed.
⬤ Ajánlott mindenkinek, akit érdekel a karizmatikus mozgalmak történelmi és teológiai háttere.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a szerzők elfogultak a nyelveken szólás modern gyakorlatával szemben, félreértelmezésnek vagy fantáziálásnak tekintve azt.
⬤ A dokumentumanyag sűrű, és a kronológiai megközelítés bonyolult lehet.
⬤ Kritika éri a szerzők esetleges beépített elfogultságait a lelki ajándékok folytatásával szemben a mai kereszténységben.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Speaking in Tongues: A Critical Historical Examination

Könyv tartalma:

Ez az úttörő tanulmány három gondosan kutatott kötetben vizsgálja a nyelveken szólás ajándékát az egyháztörténelem 2000 évén keresztül.

A jelenből kiindulva és az időben visszafelé haladva ezek a kötetek megvizsgálják (1) a nyelveken szólás modernkori újradefiniálását, mint magánimádság nyelvét, (2) az egyház örökérvényű felfogását a nyelveken szólásnak mint hétköznapi emberi nyelveknek, és (3) a korinthusi nyelveken szólást, amelyről a zsidó liturgikus hagyomány fényében kiderül, hogy egy idegen liturgikus nyelv (héber vagy arámi) volt, amely kétnyelvű tolmácsokat igényelt. Az első kötetben a szerzők megállapítják, hogy a modern glosszolália, amely távolról sem olyan természetfeletti ajándék, amelyet egyes hívők a pünkösd óta élveztek, és amely a modern időkben újjáéledt, nem rendelkezik előzményekkel a XIX.

század előtti egyházi életben. Tárgyalják, hogy az irvingi ébredésre reagáló német teológusok miért alkották meg a glosszolália kifejezést az 1830-as években, hogy a pünkösdisták 1906-8 között miért kezdték el csendben újraértelmezni a nyelveken szólást, hogy az evangelizáláshoz hasznos idegen nyelvek helyett az emberek számára érthetetlen, de Istennek tetsző mennyei nyelvet jelentsen, hogy a protestáns kesszacionisták miért hitték, hogy a csodálatos nyelveken szólás megszűnt, és hogy a protestáns Bibliákban szereplő olyan interpolált szólások, mint az ismeretlen nyelvek, eredetileg a római latin nyelvhasználatra irányultak.