Nyolcvanegy évem az anarchiában: Emlékirataim

Eredeti címe:

My Eighty-One Years of Anarchy: A Memoir

Könyv tartalma:

May Picqueray (1898-1983) életében a történelem nagy eseményeiről sem maradt le.

1921-ben egy csomagbombát küldött (az áldozatok nélkül robbant fel) az Egyesült Államok párizsi nagykövetének, hogy tiltakozzon Sacco és Vanzetti hírhedt elítélése és halálos ítélete ellen. 1922 novemberében a CGTU fémszövetség megbízásából a kongresszuson részt vett a moszkvai Vörös Szakszervezeti Internacionálén, ahol egy asztalra állva feljelentette a kongresszust, amiért az lakomázik, miközben az orosz munkások éheznek.

Ezután megtagadta, hogy kezet fogjon Leó Trockijjal, akihez azért jött, hogy az anarchista politikai foglyok kegyelmét kérje. Évekkel később szorosan részt vett az 1968. májusi mozgalomban és az 1975-ös Larzacért folytatott küzdelemben.

Picqueray története szorosan összefonódik többek között S bastien Faure, Nestor Makhno, Emma Goldman, Alexander Berckman, Marius Jacob és Buenaventura Durruti történetével. Önéletrajza, My Eighty-one Years in Anarchy, itt olvasható először angolul, Paul Sharkey fordításában.