Western Monastic Spirituality: Cassian, Caesarius of Arles, and Benedict
A Nyugati szerzetesi lelkiség három szerzőt mutat be, mint egyéneket, de mint szöveges informátorokat is, akik, mint útjelző táblák, a nyugati szerzetesi lelkiség fejlődésének egy vonalát képviselik. János Kázmér (kb.
360-435) segített elhozni a negyedik század végi észak-egyiptomi aszketikus élet bölcsességét Dél-Franciaországba az ötödik század elején. Az arles-i Caesarius (468/470-542) saját szerzetesi tapasztalataiból és Augustinus szerzetesi szabályzatából merítve egy női kolostor számára írt szabályzatot Arles városában. Nem sok évvel később Benedek megírta a nyugati szerzetesség legnagyobb hatású szabályát, amely ma is szabályozza a szerzetesek életét szerte a világon.
Ezt a három szöveget sorban és együttesen vizsgálva a szerzetesi lelkiség teológiáját, egy viszonylag rövid, de átfogó korai szerzetesi szabály példáját, valamint egy mai bencés értelmezést kínálunk arról, hogyan foglalható össze Benedek szerzetesi lelkisége a szabály rövid mai összefoglalójában. A korai nyugati szerzetességre való elmélkedés visszahoz néhány alapvető keresztény spirituális értéket, amelyeknek ma a kolostoron kívüli életet kell megalapozniuk a rohanó, szekuláris kultúrában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)