Ó, anyám! Egy emlékirat kilenc kalandban

Olvasói vélemények

Connie Wang memoárja szívmelengető és humoros módon mutatja be a szerző és édesanyja, Qing Li kapcsolatát. Míg sok olvasó átélhetőnek, szépen megírtnak, a humor és a rugalmasság pillanataival teli írást talált, néhányan úgy vélték, hogy nincs igazi komédiaértéke, és lehangoló hangvételűnek írták le. Az eltérő nézőpontok rávilágítanak a családi kapcsolatokról való írás kihívásaira, különösen, ha az ember életében még mindig aktív szülői figura van.

Az írást gyönyörűnek, szívhez szólónak és időnként humorosnak jellemezték. Az olvasók értékelték a történet átélhetőségét és az ábrázolt anya-lánya kapcsolatok hitelességét. Sokan találták elgondolkodtatónak és érzelmileg átütőnek a könyvet, amelynek témái a rugalmasság és az önfelfedezés.

Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, depresszívnek minősítve azt, és jelezve, hogy a szerző nem volt szimpatikus. Panaszkodtak arra, hogy az utazás a leírás ellenére nem áll a középpontban, és egyesek az írói stílust leereszkedőnek írták le. Emellett a szerző azon döntése, hogy az édesanyját a keresztnevén említi, zavart keltett a kapcsolatukat illetően.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Oh My Mother!: A Memoir in Nine Adventures

Könyv tartalma:

"Vidám, őszinte és szívből jövő... Olyan, mintha az Eat Pray Love találkozna a The Amazing Race-szel, Cathy Park Hong sikeres esszégyűjteményének, a Minor Feelings-nek az emlékeivel. " --Oprah Daily.

Egy káprázatos anya-lánya kaland a világ körül az önfelfedezés, a családi számvetés és az ázsiai-amerikai dac keresése során.

A kínai nyelvben az ó, istenem kifejezéshez legközelebb álló kifejezés a wo de ma ya. Ez egy közbeszólás, egy udvarias káromkodás, amit akkor mondasz, ha kifogytál a szavakból. Szó szerint lefordítva azt jelenti, hogy ó, anyám - az első személy, akire ösztönösen gondolsz, amikor az elvesztés vagy az összeszedettség küszöbén állsz.

Connie Wang újságíró e vidám, szívből jövő és tökéletesen őszinte memoár minden egyes esszéjében a makacs és karizmatikus édesanyjával, Qing Li-vel való bonyolult kapcsolatát tárja fel közös utazásaik "ó, istenem" pillanatain keresztül. Az ikonikus anya-lánya páros a Magic Mike sztriptízshow vegasi megtekintésétől az amszterdami ehető ételekkel való kísérletezésen át a versailles-i szaltózásig - ez az ikonikus anya-lánya duó azért merészkedik a világba, hogy megtalálja a helyét benne, és néha szembeszáll vele - és egymással is.

Vannak csínytevések, kalandok és kalandok. De van gyengédség, növekedés és felfedezés is. Miközben Wang elmeséli ezeket a történeteket azokról a helyekről, ahol jártak, és azokról a dolgokról, amiket tettek, egy másik történetet is feltár: két nő igaz történetét, akik végül megtanulták, hogy ha egyszer megbarátkozunk a hovatartozás hiányának érzésével - ha egyszer el tudjuk utasítani azt az igényt, hogy bármilyen helyhez, közösséghez, népszámláláshoz, megnevezéshez vagy nemzethez tartozzunk -, akkor valami olyasmit tapasztalhatunk meg, ami majdnem olyan, mint a szabadság.