A szájsebész szakma számára az okklúzió az azonos íven lévő fogak, mindkét íven lévő fogak és a többi száj- és arcizomzat, valamint a lágyszövetek közötti kapcsolatok teljes, változatos és összetett skáláját foglalja magában, a különböző állásokban.
Így az okklúzió közvetlenül kapcsolódik a temporomandibuláris ízületek biomechanikájához, az állkapocs mozgásában részt vevő izmok működéséhez és a kapcsolódó neurovaszkuláris struktúrákhoz. Napjainkban a fogászati okklúzió, a malokklúzió és a fogászati rendszer diszfunkciója fogalmának széles területe lehetővé teszi, hogy a fogászati okklúzió, a malokklúzió és a fogászati rendszer diszfunkciója fogalmak átfogóbbak legyenek, és olyan, egymásnak ellentmondó szempontokat is magukban foglaljanak, amelyeket az alábbiakban ismertetünk, ahogyan azokat a jelen vizsgálatban használjuk; például: morfológiai malokklúzió, funkcionális malokklúzió és okklúziós változók.