Eredeti címe:
Reasons, Justification, and Defeat
Könyv tartalma:
A vereség fogalma hagyományosan központi szerepet játszik az ismeretelméletben, a gyakorlati érvelésben és az etikában. Az episztemológián belül általában feltételezik, hogy egy alany, aki tudja, hogy p, vagy joggal hiszi, hogy p, elveszítheti ezt a tudást vagy jogos meggyőződést egy úgynevezett "vereséget okozó" bizonyíték megszerzésével, legyen az bizonyíték arra, hogy nem p, bizonyíték arra, hogy a folyamat, amely a meggyőződését létrehozta, megbízhatatlan, vagy bizonyíték arra, hogy valószínűleg rosszul értékelte a saját bizonyítékait.
Az etikában és a gyakorlati érvelésben széles körben elfogadott, hogy az alany kezdetben okkal cselekedhet valamit, bár ezt az okot később további információk megszerzése meghiúsítja. A vereség hagyományos felfogása azonban a közelmúltban támadás alá került.
Egyesek azzal érveltek, hogy a vereség fogalma problematikusan motivált, mások szerint a vereség nehezen illeszthető be a tudás vagy az igazolás externalista vagy naturalista elméleteibe, megint mások szerint a vereséget alátámasztó intuíciók más módon is megmagyarázhatók. Ez a kötet új munkákat mutat be, amelyek magát a vereség fogalmát, valamint annak helyét az episztemológiában és általában a normativitáselméletben vizsgálják újra.
