Az olyan művészek, mint Edward Curtis és Charles Schulz, akik életüket egyetlen célnak szentelték, Rudy VanderLans továbbra is arra törekszik, hogy képeslap méretű képekből álló egységes műveket hozzon létre, amelyek átfogó portrét adnak a 21. század eleji Kaliforniáról.
VanderLans, akit gyakran vonzanak a fantasztikus nevű helyek - mint például Oleander Sunset -, tágra nyílt szemmel járja Kalifornia mellékútjait. Anélkül, hogy elméleteket gyártana, vagy témákat keresne, engedi, hogy befogadó legyen az őt körülvevő világra, és a leghétköznapibb helyeken is felfedezi a szépséget. Akárcsak azok a férfiak, akik az általa felkeresett városoknak és településeknek nevet adtak, VanderLans a hétköznapiságot kevésbé tűnik annak, és eközben megmutatja nekünk, mi az, amiről eddig nem vettünk tudomást.
Az Oleander Sunset egymás mellé helyezi az egyes képeket az egymással szemben lévő oldalakon, dinamikus formai és kontextuális kölcsönhatásokat hozva létre a kontrasztok, a kiegészítések és az ismétlések révén. A kötetet számos kihajtható panoráma képsorozat szeli át, amelyek a nézőt a szerző szokásos taposómalmának közepére helyezik.
