Olyan jók lehetnénk

Olvasói vélemények

A könyv elsöprően pozitív kritikákat kapott, és dicsérték, hogy az 1950-es években két férfi közötti szerelemről szóló, szívből jövő történetét erős karakterek és érzelmi rezonancia jellemzi. Néhány olvasó azonban kritizálta a hangos narrációt, és úgy vélte, hogy a karakterfejlődés, különösen Andy esetében, lehetett volna hihetőbb, a történelmi környezet pedig szenvedett a modern nyelvezet és kifejezések miatt.

⬤ Érzelmes és szívmelengető történet, amely érzések egész sorát idézi fel, beleértve a nevetést és a melegséget.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és egy erős romantikus kapcsolat, amely reálisan fejlődik.
⬤ Megragadja az 1950-es évek végének történelmi részleteit, és hitelesen ábrázolja a meleg férfiak küzdelmeit abban a korszakban.
⬤ Magával ragadó és könnyen olvasható elbeszélés, amely egyszerre megható és optimista.
⬤ Erős mellékszereplők és lebilincselő mellékszálak.

⬤ Néhány olvasó nem találta kielégítőnek a hangos narrációt, különösen a női karakterek ábrázolását.
⬤ Kritika az explicit tartalom hiánya miatt a szerző más műveihez képest.
⬤ Andy jellemfejlődését néhány kritikus irreálisnak tartotta.
⬤ A dialógusokban használt modern nyelvezet rontotta a helyszín történelmi hitelességét.
⬤ Nem minden olvasó szerint a könyv meggyőzően ábrázolta a korszakot.

(129 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

We Could Be So Good

Könyv tartalma:

Casey McQuiston és Evelyn Hugo hét férje találkozik ebben a század közepi romantikus drámában, amely egy szedett-vedett riporterről és egy újságmogul fiáról szól.

"Látványosan tehetséges író!" - Julia Quinn

"Ezt a történelmi románcot úgy hirdetik, hogy 'a Newsies shipperek számára', és ez abszolút megfelel."" --Dahlia Adler, Buzzfeed Books

Nick Russo egy zord brooklyni negyedből küzdötte fel magát a város egyik legnagyobb újságjánál betöltött riporteri állásig. Az ötvenes évek vége azonban ellenséges időszak a meleg férfiak számára, és Nick tudja, hogy nem engedhet be senkit az életébe. Csak arra nem számított, hogy olyasvalakivel találkozik, akinek lehetetlen nemet mondani, mint Andy.

Andy Fleming újságárus apja azt akarja, hogy Andy vegye át a családi vállalkozást. Andynek azonban esze ágában sincs vezetni az újságot. Alig tudja irányítani az életét - soha egy számlát sem fizetett ki időben, rendszeresen eltéved munkába menet, és inkább kivájja a saját szemét, minthogy az irodai politikával foglalkozzon. Andy beleegyezik, hogy egy évig a szerkesztőségben dolgozzon, tudván, hogy hülyét csinál magából, és minden másodpercét utálni fogja.

Kivéve, hogy Nick Russo folyamatosan megmenti Andyt: megmutatja neki a köteleket, felkutatja a kulcsait, kiszabadítja a nyakkendőjét, amikor az beszorul az ősi iratszekrények közé. Valószínűtlen barátságuk hamarosan olyan érzésekké élesedik, amelyeket nem tudnak letagadni. De ami titokban lehetségesnek tűnik - ez a törékeny, gyengéd dolog kettejük között -, az a napfényben halálra van ítélve. Nicknek és Andynek most először kell eldönteniük, hogy hajlandóak-e harcolni.