On Saving Face: A Brief History of Western Appropriation
Az On Saving Face című könyvében Michael Keevak nyomon követi a kínai „arc” fogalmának nyugati recepcióját az elmúlt kétszáz évben, és azt állítja, hogy az mindig is a tizenkilencedik századi gyarmatosításhoz kapcsolódott. A „Lose face” és a „save face” olyannyira normalizálódott a modern európai nyelvekben, hogy a legtöbb használónak fel sem tűnik, hogy ezek kínai eredetűek.
Az „arc” rendkívül összetett és változatos fogalom valamennyi kelet-ázsiai kultúrában. Magában foglalja a megfelelő viselkedést és a konfliktusok elkerülését, és magában foglalja a társadalomban elfoglalt helyünk minden aspektusát, valamint a többi emberrel való kapcsolatainkat. Lehet „arcot adni”, „arcot kapni”, „arcért harcolni”, „arcot könnyezni” és még egy sor más kifejezés.
Amikor azonban a tizenkilencedik század közepétől kezdve a nyugati kereskedők körében kezdett ismertté válni Kínában, eltorzult, és csak két kifejezésre redukálódott: „arcot veszíteni” és „arcot menteni”, amelyek mindkettőt a megalázottság, a szégyen, a becsület és a jó hírnév kifejezetten nyugati elképzeléseinek sugallására használták. A kínaiakat olyan fajként ítélték meg, amely megszállottan fél attól, hogy „elveszíti az arcát”, és a nyugati korrekcióval szemben folyamatosan hiábavaló próbálkozásokhoz folyamodtak, hogy „megmentsék” azt.
Az „arcvesztés” lehet egy autentikus kínai kifejezés, de az „arc megmentése” más. Az „arc megmentése” valójában nyugati találmány.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)