Autobiographical Writing in Latin America: Folds of the Self
Az önéletrajz sosem volt idegen a latin-amerikai irodalomtól. A huszadik században azonban az önéletrajzi írások termelése csak fokozódott. Az 1990-es évek eleje óta a latin-amerikai önéletrajzok (önéletrajzok, naplók, memoárok) a latin-amerikai irodalom gazdag és változatos korpuszává váltak, mind a szövegek mennyisége, mind az esztétikai relevancia miatt.
Hogyan magyarázható ez a fejlődés? Milyen változások történtek, ha történtek, amelyek magyarázatot adhatnak erre a narratív fordulatra? Milyen hajtóerőkre vagy kulturális logikákra reagál? Ezekre a kérdésekre nehéz lehet válaszolni, mivel a társadalom és a művészeti termelés közötti kapcsolatok korántsem mechanikusak; sokféle kulturális közvetítésről van szó. Ennek ellenére a következőkben megpróbálok néhány olyan megfontolást megfogalmazni, amelyek segíthetnek a helyzet tisztázásában.
Az önéletrajzi írás Latin-Amerikában: Az én redői egy űrt hivatott betölteni. E könyv előzményét, az At Face Value: Autobiographical Writing in Spanish America (1991), Sylvia Molloy könyvének kivételével nem léteznek hasonló kiadványok. Molloy alapműve egy másik korszakot (a 19. századot és a 20. század elejét), valamint más szerzőket vizsgál, mint az én könyvemben elemzett öt szerző. Latin-amerikai önéletrajzok, memoárok és naplók.
Ez a tanulmány az elbeszélői stratégiák sokféleségét vizsgálja, amelyeket ezek a szerzők arra használtak, hogy "írott életüket" ne csak a jövő (vagyis a Történelem), hanem inkább saját jelenük szempontjából tervezzék meg, tudatosan beillesztve magukat a társadalmukba. Összefoglalva, e könyv újdonsága és újszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan korpuszt vizsgál, amelyet eddig még soha nem vizsgáltak szisztematikusan.
Az önéletrajzi írás Latin-Amerikában: Az én redői négy esszén keresztül elmélkedik a kortárs spanyol-amerikai önéletrajzi diskurzusról. A spanyol-amerikai önéletrajzi diskurzust a haladás és a felszabadulás nagy metanarratíváinak érvénytelensége vagy problematizálása, a politikai gyengülése, a marginális és marginalizált szubjektivitások megjelenése, a fokozott ökológiai tudatosság, a vizuális és a térbeli társadalmi tendencia tetőzése, valamint az intimitás és az érzékenység, illetve a mindennapi szocialitások értékének igazolása szempontjából vizsgálja.
A könyv elsősorban a vizsgált kanonikus szerzők (Jos Agust n, Reinaldo Arenas, Jos Donoso, Salvador Elizondo, Gabriel Garc a M rquez, Carlos Monsiv is, Mario Vargas Llosa, hogy csak a legismertebbeket említsük) szakosodott tudósoknak szól. A másodlagos közönséghez tartoznak az önéletrajzok és memoárok szakértői, valamint a spanyol Amerikát tanulmányozó történészek, szociológusok és kultúrkritikusok.
*A Latin-Amerikai Tanulmányok Egyesületének 2017-es Premio Iberoamericano Díjbizottsága kitüntető elismerésben részesítette a Pliegues del yo: Cuatro estudios sobre escritura autobiogr fica en Hispanoam rica, a könyv spanyol nyelvű változatát.
Ez a könyv a Cambria Latin American Literatures and Cultures sorozatában jelent meg, amelynek vezetője Rom n de la Campa, a Pennsylvaniai Egyetem Edwin B. és Lenore R. Williams romanisztika professzora.