Open Wound: Fizikai, pszichológiai és filozófiai utazásom a vietnami háborúban

Olvasói vélemények

A könyv szemléletesen és személyesen mutatja be egy amerikai gyalogos vietnami tapasztalatait, a háború érzelmi és pszichológiai hatásaira, a mindennapi életre és a vietnamiakkal való kulturális interakciókra összpontosítva. Sok olvasó úgy találta, hogy a könyv őszinte és éleslátó beszámoló, amely eltér a tipikus háborús memoároktól azáltal, hogy a harc és annak utóhatásainak emberi aspektusát tárja fel.

⬤ Őszinte és személyes elbeszélés, amely megragadja a vietnami háború érzelmi és pszichológiai áldozatait.
⬤ Egyedülálló perspektíva a mindennapi életre és a kulturális interakciókra összpontosítva, nem pedig kizárólag a harcra.
⬤ Jól megírt és közérthető, ami informatív olvasmány mind a veteránok, mind a vietnami tapasztalatokat nem ismerők számára.
⬤ Betekintést nyújt a PTSD-be és a terápiás felépülésbe, így a hasonló tapasztalatokkal rendelkezők számára is átélhetővé teszi.

⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy a tempó időnként lassú lehet, ami nem mindenkinek tetszhet.
⬤ Néhány kritika megemlíti, hogy a könyv nem foglalkozik olyan részletesen az intenzív harci tapasztalatokkal, mint más háborús memoárok, ami egyes olvasóknak több akciót kívánhat.

(29 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Open Wound: My Physical, Psychological and Philosophical Journey through the War in Vietnam

Könyv tartalma:

Soha nem akartam katona lenni, és elleneztem az USA vietnami szerepvállalását, de 1968-ban Samu bácsi elkapott a sorozáson. Bár bátorságomért kitüntetést kaptam, az emlékirataim nem egy hősnek készülő hős művei.

Sok könyv dicsőíti és romantikusan ábrázolja a katonáskodást és a harcot, de az enyém nem tartozik ezek közé. Küzdöttem a gyalogság fizikai és mentális megpróbáltatásainak elviselésével. A zord környezetben, a szabadban való élet mindennapjairól szóló anekdotáim, amelyek gyakran kimaradnak a háborúról szóló könyvekből, lenyűgözőek és gyakran humorosak.

Az utam sötét és fájdalmas oldalához tartozik, hogy megöltem egy tizenéves fiút, és később végignéztem egy csecsemő halálát. Ezenkívül a vietnami civilekkel szembeni udvariatlan és kegyetlen bánásmód, amelyet néhány katonatársam és a századparancsnokunk tanúsított, etikai dilemmákat vet fel, és nyugtalanító kérdéseket vet fel.

Összességében történeteim érzelmeket ébresztenek, gondolkodásra késztetnek, és néha megkérdőjelezik az előfeltevéseket. Emlékirataimban elszórtan olyan levelek kivonatai találhatók, amelyeket a szolgálatom alatt küldtem haza a családomnak.