Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jó fogadtatásra talált átfogó elemzése és jól felépített érvelése miatt; egyes olvasók azonban úgy találják, hogy a tárgyalt társadalmi elméletek elméleti alkalmazása hiányzik.
Előnyök:A könyv gazdag elemzést nyújt, jól strukturált, és jó áttekintést nyújt a témáról. Az örökségről szóló viták kiváló kiegészítőjeként dicsérték.
Hátrányok:A bevezetőben említett társadalmi elméletek elméleti alkalmazásai korlátozottak, és az elemzésben nincsenek egyértelműen bizonyítva.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Heritage: Critical Approaches
Könyv tartalma:
Történelmi helyszínek, emlékhelyek, nemzeti parkok, múzeumok... olyan korban élünk, amelyben az örökség mindenütt jelen van. De mit jelent a múlt kísérteties nyomai között élni, a történelmi anyagok heterogén felhalmozódása a jelenben? Hogyan vált az örökség a világ egy részén élő maroknyi rajongó és szakember gondoskodásából olyasmivé, amit mindenki által megbecsültnek tart? És milyen fogalmak és megközelítések szükségesek e globális megszállottság megértéséhez?
A világörökségi egyezmény elfogadása óta eltelt évtizedek során a különböző "definíciós válságok" jelentősen befolyásolták az örökség osztályozásának, megítélésének és kezelésének módját a mai globális társadalmakban. Ez a könyv interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a ma már örökségként definiált számos tárgyi és immateriális "dolgot", és egyszerre próbál számot adni erről a globális jelenségről és a körülötte kialakult iparágról, valamint egy olyan "fogalmi eszköztárat" kidolgozni, amellyel tanulmányozható. Ennek során kritikusan számol be az örökségtudományok mint interdiszciplináris tudományterület kialakulásáról. Mindezt az örökségnek a késő modern társadalmakban betöltött szerepének szélesebb körű vizsgálatának részeként mutatja be, különös tekintettel azokra a változásokra, amelyeket az örökség globalizációja eredményezett a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején.
A Heritage: Critical Approaches új elméleti megközelítéseket és innovatív modelleket dolgoz ki az örökséggel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok párbeszédesebb, demokratikusabbá tételéhez, és feltárja az örökség és a késő modernitás tapasztalata közötti kapcsolatot, miközben az örökséget úgy irányítja át, hogy az produktívabban kapcsolódjon korunk egyéb sürgető társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti kérdéseihez.
