Orosz kiberműveletek: A konfliktus határainak kódolása

Olvasói vélemények

Scott Jasper „Russian Cyber Operations” című könyvét dicsérik a kiberhadviselés éleslátó elemzéséért, különös tekintettel az orosz tevékenységekre. Összekapcsolja a kiberműveletek technikai és jogi aspektusait, és értékes esettanulmányokkal szolgál, így a könyv a legkülönfélébb szinten értő olvasók számára is hozzáférhetővé válik. Egyesek azonban úgy találják, hogy a könyv túlságosan egy egyedi nézőpontra összpontosít, és megkérdőjelezik a kibertérség ábrázolását.

⬤ A kiberműveletek technikai és jogi aspektusainak átfogó integrációja.
⬤ Világos és olvasmányos írásmód.
⬤ Értékes esettanulmányok és gyakorlati példák hatékonyan illusztrálják az orosz kibertevékenységeket.
⬤ Hasznos mind a katonai, mind a civil szakemberek számára, akik a kiberműveletek megértésére törekszenek.
⬤ Ajánlásokat tesz a kiberfenyegetések elleni védekezésre.

⬤ Néhány olvasó kritizálja a könyvet az elfogultság miatt, és propagandisztikusnak tartja.
⬤ Korlátozott információ a kiberszereplők és módszerek szélesebb köréről.
⬤ A túlzott leegyszerűsítés érzése vagy a témával kapcsolatos sokféle nézőpont hiánya.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Russian Cyber Operations: Coding the Boundaries of Conflict

Könyv tartalma:

Oroszország kiberműveleteket vetett be, hogy beavatkozzon külföldi választásokba, dezinformációs kampányokat indítson, és megbénítsa a szomszédos államokat - mindezt úgy, hogy közben a tagadhatóság látszatát fenntartotta, és elkerülte a háborús cselekmények határát súroló csapásokat. Hogyan kell reagálnia egy célpontnak? Az Orosz kiberműveletek című könyvben Scott Jasper belemerül az orosz kiberstratégiák jogi és technikai manővereibe, és azt javasolja, hogy a nemzetek dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amelyek ellenállnak a jövőbeli támadásoknak.

Jasper megvizsgálja a kiberműveletek helyét Oroszország aszimmetrikus arzenáljában, valamint a hibrid és információs hadviselés alkalmazását, többek között a közelmúltbeli francia és amerikai elnökválasztások, valamint a 2017-es NotPetya ál-zsarolóprogram-támadás példáit figyelembe véve. Jasper rámutat, hogy az e műveletek szankciókkal és vádemelésekkel való ellensúlyozására irányuló nemzetközi erőfeszítések nem sokat változtattak Moszkva viselkedésén, és ehelyett azt javasolja, hogy a nemzetek egy integrált biztonsági platformon belül használjanak adatkorrelációs technológiákat az ellenállóbb védelem kialakítása érdekében.

Az orosz kiberműveletek kritikus keretet nyújt annak meghatározásához, hogy az orosz kiberkampányok és incidensek a fegyveres konfliktus szintjére emelkednek-e, vagy alacsonyabb szinten, a verseny részeként működnek. Jasper munkája a nemzetbiztonsági közösség számára egy szilárd cselekvési tervet kínál, amely kritikus fontosságú az orosz kiberkampányok elleni tartós védelem hatékony kiépítéséhez.