Értékelés:
A könyv egy orosz-angol katonai szakszótár, amely a szovjet katonák által a második világháború alatt használt kifejezésekre és fogalmakra összpontosít. Tömör és jól szervezett, tematikus fejezetekre tagolva, így értékes az eredeti orosz anyagok iránt érdeklődő olvasók számára. Egyedi rendszerezési módszere azonban megnehezítheti a katonai szókincsben járatlanok számára a kifejezések megtalálását.
Előnyök:⬤ A második világháborúval kapcsolatos katonai terminológia átfogó lefedettsége.
⬤ Egyedülálló forrás, mivel jelenleg ez az egyetlen orosz-angol katonai szótár, amely Kindle-en elérhető.
⬤ Témák szerint rendszerezve, így könnyebb megtalálni a releváns szókincset.
⬤ Tartalmazza a szlenget, a szakzsargont és a kulturális utalásokat, amelyek elősegítik az orosz katonai kontextus megértését.
⬤ Hasznos mind az oroszul beszélők, mind a cirill betűk alapszintű ismeretével rendelkezők számára.
⬤ A témaalapú rendszerezés megnehezítheti a kifejezések megtalálását, ha a felhasználó nem ismeri a jelentésüket.
⬤ A korlátozott terjedelem hiányosságokat eredményezhet a szleng és a katonai szaknyelv kimerítő lefedettségében.
⬤ Lehet, hogy egy kisebb célközönséget céloz meg, akik értik az orosz nyelvet, de nem rendelkeznek katonai szókinccsel.
(4 olvasói vélemény alapján)
Russian World War II Dictionary - A Russian-English Glossary of Special Terms, Expressions and Soldiers' Slang
A szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja (GPW) a náci Németország ellen, amelyet nyugaton a második világháború keleti frontjaként ismernek, továbbra is számos hadtörténészt vonz a világ különböző országaiból. A frontveteránok visszaemlékezései előkelő helyet foglalnak el a korszak legfontosabb dokumentumai között.
A hivatalos dokumentumokkal ellentétben ezek a visszaemlékezések a rókalyukak úgynevezett igazságát, a háború valódi szellemét adják vissza. Őszinteségük mellett a második világháborús veteránok visszaemlékezései tele vannak a háborúra jellemző idiomatikus kifejezésekkel, szakkifejezésekkel és rövidítésekkel. A visszaemlékezések nyelvezetüktől függetlenül visszaadják a szerzők nemzetiségének háborús szókincsét, és olvasásuk nehéz feladat lehet a tájékozatlan olvasók számára.
Ennek következtében speciális szótárak jelentek meg nyomtatásban, később pedig internetes weboldalakon.
A legtöbb szövetséges országgal ellentétben Oroszországban nem adtak ki háborús szakzsargon/szleng szótárt. Ez a szójegyzék ezt a hiányt hivatott pótolni.
A Vörös Hadsereg katonáinak szlengjének számos forrása a szovjet tapasztalatok sajátja volt. Az 1917-es októberi forradalom és az azt követő polgárháború felfordulása, valamint az 1920-1930-as évek politikai és társadalmi reformjai és kampányai által okozott alapvető változások jelentősen befolyásolták az orosz szókincset. Az a tény, hogy a Vörös Hadsereg katonáinak és tisztjeinek túlnyomó többsége vidéki háztartásokból származott, és a lövészárkokba a helyi nyelvjárásokat és kifejezéseket hozta magával, szintén gazdagította a háborús szókincset.
A képletes kifejezések egy másik csoportja Sztálin 1930-as évekbeli szörnyű tisztogatásai miatt alakult ki, amikor az emberek eufemizmusokat alkottak, hogy elkerüljék az olyan szavak kimondását, mint a házkutatás, letartóztatás és kivégzés. Az ilyen kifejezések általánosan elterjedtek, és hozzájárultak az orosz háborús szlenghez. Egyes szavak a Szovjetunió távoli hátországának kemény körülményei között is megjelentek, ahol a civilek kemény munka és alultápláltság közepette küzdöttek.
A katonák nyelvhasználatába bekerültek a kölcsönadott tárgyak, gyakran becenevek formájában. Végül, minden hadseregnek megvannak a maga hagyományai és jelszavai, amelyek közül sok a Vörös Hadseregben a második világháború alatt éledt újjá.
A fent említett és más források mindegyike hozzájárult az orosz háborús szókincshez. A szerzők ezt a szójegyzéket fordítói segédletként kezdték, de most úgy vélik, hogy a hadtörténészek és nyelvészek számára is érdekes lesz, akik eredeti orosz katonai forrásokkal dolgoznak, különösen a második világháború időszakából.