Értékelés:
A könyv mély betekintést nyújt az ősi kínai politikai filozófia, különösen a Csin előtti gondolkodók jelentőségébe a modern nemzetközi kapcsolatok megértése szempontjából. Yan Xuetong tárgyalja, hogy ezek a filozófiák hogyan befolyásolják Kína jelenlegi diplomáciai stratégiáit és külpolitikáját. A művet dicsérik tudományos megközelítése és eredeti elemzése miatt, ugyanakkor kritizálják is, hogy a szakzsargon miatt sűrű és kihívást jelentő olvasmány.
Előnyök:⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a hagyományos kínai gondolkodásba és annak a mai Kínában való alkalmazásába.
⬤ A modern diplomácia szempontjából releváns ősi gondolkodók jól megalapozott összehasonlító elemzése.
⬤ Erős mellékletek hasznos háttérinformációkkal és Yan nemzetközi kapcsolatok elméletével kapcsolatos reflexióival.
⬤ Világos írás, amelyet olyan prominens személyiségek ajánlanak, mint Henry Kissinger.
⬤ Másfajta perspektívát kínál Kína stratégiai gondolkodásáról és jövőjéről.
⬤ Sok szakkifejezés és sűrű tudományos nyelvezet, ami megnehezíti az alkalmi olvasók számára.
⬤ A szöveg egyes részei ismétlődőek és lassúak lehetnek.
⬤ Időnként kínos részek, amelyek fordítási problémákból adódhatnak.
⬤ A téma népszerűbb feldolgozását kereső olvasók számára nem túlságosan lebilincselő.
(10 olvasói vélemény alapján)
Ancient Chinese Thought, Modern Chinese Power
Kína legbefolyásosabb külpolitikai gondolkodójának víziója a nemzetközi kapcsolatok pekingi konszenzusáról
Kína felemelkedése a XXI. század legfontosabb politikai fejleménye lehet. Hogyan fog kinézni Kína a jövőben? Hogyan kellene kinéznie? És mit jelent majd Kína felemelkedése a világ többi része számára? Ez a könyv, amelyet Kína legbefolyásosabb külpolitikai gondolkodója írt, Kína szemszögéből vázolja fel a következő évtizedek jövőképét.
Nyugaton Yan Xuetongot gyakran úgy tekintik, mint a liberális internacionalisták ellenségét, aki a politika tanácsadója. E könyvből azonban egészen más kép rajzolódik ki, mivel Yan az ősi kínai politikai gondolkodás tanulságait vizsgálja Kína jövője és a pekingi konszenzus kialakulása szempontjából a nemzetközi kapcsolatokban. Világossá válik, hogy Yan nem kommunista, aki szerint a gazdasági erő a nemzeti hatalom kulcsa, és nem is neokonzervatív, aki szerint Kínának a katonai erőre kellene támaszkodnia, hogy elérje az akaratát. Yan inkább azzal érvel, hogy a politikai vezetés a nemzeti hatalom kulcsa, és az erkölcs a politikai vezetés lényeges része. A gazdasági és katonai erő fontos összetevői a nemzeti hatalomnak, de másodlagosak az erkölcsi normáknak megfelelően cselekvő politikai vezetőkhöz képest, és ugyanez igaz a globális rend hierarchiájának meghatározására is.
Ez a könyv, amely új betekintést nyújt Kína egyik vezető külpolitikai személyiségének gondolkodásmódjába, alapvető olvasmány lesz mindazok számára, akiket Kína felemelkedése vagy a nemzetközi kapcsolatok érdekelnek.
