Ősi társadalom: Kutatások az emberi fejlődés vonalain a barbárságtól a barbarizmuson át a civilizációig

Olvasói vélemények

A „Morgan Forever”-ről szóló kritikák az antropológia egyik alapművének mutatják be, amely mélyen belemerül a társadalmi evolúcióba és az emberi fejlődés megértésébe. Sok olvasó értékeli az elgondolkodtató tartalmat és az informatív leírásokat, bár egyesek elavultnak találják az értelmezéseket, és kritizálják a fizikai kiadás kis terjedelmét.

Az olvasók kiemelik az emberi érzékenység éleslátó feltárását, a primitív népekről szóló érdekes részleteket, valamint az aboriginális etnológia és az amerikai antropológia területén betöltött jelentőségét. Alapvetőnek és klasszikusnak tartják, amely mélyebb gondolkodásra ösztönöz az emberiség múltjáról.

A kritikusok rámutatnak, hogy az értelmezéseket elavultnak érezhetjük, különösen a modern nézőpontok fényében. Emellett az egyik kritika csalódottságát fejezte ki a könyvben használt rendkívül kis betűméret miatt, ami megnehezíti az olvasást.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Ancient Society: Researches in the Lines of Human Progress from Savagery, through Barbarism to Civilization

Könyv tartalma:

"Ősi társadalom: Kutatások az emberi fejlődés vonalain a barbárságtól a barbarizmuson át a civilizációig" Lewis Henry Morgan amerikai antropológus alapvető jelentőségű műve, amely először 1877-ben jelent meg. Morgan könyvét az antropológia, különösen a társadalmi evolúció és a kulturális fejlődés tanulmányozása terén alapműnek tekintik.

Az "Ősi társadalom" központi témája Morgan társadalmi evolúcióról szóló elmélete körül forog, amelyet három egymást követő szakasz - a vadság, a barbárság és a civilizáció - koncepcióján keresztül fogalmazott meg. Morgan azt javasolta, hogy az emberi társadalmak ezeken a szakaszokon keresztül haladtak, amelyek mindegyikét különálló gazdasági, társadalmi és technológiai jellemzők jellemezték.

Vadság: Ebben a szakaszban Morgan szerint a társadalmakra az volt jellemző, hogy a megélhetés elsődleges eszközeként a vadászatra és a gyűjtögetésre támaszkodtak. A család mint társadalmi intézmény a rokonság és a közösségi élet köré szerveződött. A technológiai fejlődés ebben a szakaszban az egyszerű eszközök használatára és a földművelés hiányára terjedt ki.

Barbarizmus: A következő szakasz, a barbarizmus, a mezőgazdaság fejlődésével és az állatok háziasításával kezdődött. Ez lehetővé tette a letelepedett közösségek létrejöttét és az összetettebb társadalmi struktúrák kialakulását. A család nagyobb rokonsági csoportokba fejlődött, és a technológia fejlődése magában foglalta a fémek használatát.

Civilizáció: Az utolsó szakaszt, a civilizációt a fejlett technológiák jelenléte, az írott nyelv kialakulása, valamint az összetett társadalmi és politikai intézmények jellemezték. Morgan szerint ebben a szakaszban a magántulajdon és az osztálykülönbségek is előtérbe kerültek.

Morgan elméleteit kiterjedt kutatásokkal támasztotta alá, számos kultúrából, különösen az észak-amerikai őslakos társadalmakból származó bizonyítékokra támaszkodva. Javaslatot tett a rokonsági terminológia osztályozási rendszerére is, amely maradandó hatással volt a rokonsági kapcsolatok antropológiai tanulmányozására.

Bár Morgan munkájának egyes aspektusait az idők során kritizálták és felülvizsgálták, az "Ősi társadalom" továbbra is nagy hatású szöveg, amely megalapozta a kulturális evolúció és az antropológia tanulmányozását. Folyamatos vitákat és vitákat ösztönzött az emberi társadalmak természetéről és fejlődéséről.