Ancestral Knowledge in Agri-Allied Science
Az őshonos tudás a világ különböző földrajzi régióiban élő őslakosok tudása, akiknek saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik, hiedelmeik, népszokásaik, rítusaik és szertartásaik vannak. Az így kialakult őshonos tudás az etnikai csoportok szükségletein, ösztönein, kíváncsiságán és megfigyelésein alapul, hogy enyhítsék a közvetlen helyzeteket.
Végül ez a helyi tudás idővel társadalmilag elfogadottá és érvényessé válik, és végül beépül a társadalmi életbe, majd a társadalom egészének őshonos hagyományos tudásává (ITK) válik. Ezért a tudásalapú gazdaságban az új ötleteket és innovációkat kutató tudósok arra számítanak, hogy az őshonos tudás jelentős üzenetet hordozhat, amely hasznos lehet a modern mezőgazdaság és a környezetvédelem hiányosságainak orvoslásában. Szükség van a hagyományos tudás tanulmányozására és dokumentálására a különböző ökológiai és kulturális környezetekben.
Számos kutató foglalkozik az ITK-val a mezőgazdaság és a kapcsolódó ágazatok különböző területein. Szükség van egy, az ITK áttekintéséről szóló szabványos könyvre.
Ezt a könyvet úgy tervezték, hogy áttekintést adjon az ITK-ról, a tudomány és az ITK közötti különbségekről, az ITK-ban használt különböző eszközökről és technikákról, az ITK osztályozásáról, fontosságáról és felhasználásáról, valamint az ITK-val kapcsolatos legújabb kutatásokról India különböző részein. A könyv célja, hogy ösztönözze az etnikai ismeretek tanulmányozását a mezőgazdaság és a kapcsolódó ágazatok különböző területein.
A könyv arra is kísérletet tesz, hogy az olvasók szélesebb csoportja körében terjessze az őshonos tudás jelentőségét a tudományos világban. Ez a könyv talán jó fogadtatásra talál majd az összes mezőgazdasági egyetemen, állattenyésztési és halászati egyetemen, az állami kormányzat agrárszektorral foglalkozó részlegein, valamint a magán- és közszektor intézményeiben, ahol az agrárszektorban képzés, oktatás, kutatás és bővítés folyik.