Olvasói vélemények
Összegzés:Thomas Ligotti Az emberi faj elleni összeesküvés című műve a pesszimizmus és az antinatalizmus elgondolkodtató vizsgálata, amely különböző filozófusok és irodalmi személyiségek műveiből merít. Miközben erőteljes prózával és élénk képekkel ragadja meg az olvasókat, a szövegre adott reakciók széles skálán mozognak: egyesek értékelik az emberi állapotra vonatkozó meglátásait, mások pedig kritizálják az érvelés és a mélység vélt hiányát.
Előnyök:⬤ Mesteri próza és élénk képi világ, amely mély érzelmeket ébreszt.
⬤ A pesszimista filozófia lebilincselő feltárása, amely kapcsolatot teremt az irodalommal és a depresszióval.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a tudatosságról és a létezésről.
⬤ Átfogó áttekintést nyújt a történelmi pesszimista gondolkodásról.
Hátrányok:⬤ Sokan úgy találják, hogy az alapvető premisszák nincsenek alátámasztva, vagy szubjektív meggyőződéseken alapulnak.
⬤ Egyes olvasók ismétlődőnek vagy koherens érvelés hiányának tartják.
⬤ A kritikusok szerint egy elfogult, túlságosan pesszimista világnézetet mutat be anélkül, hogy a létezés pozitív aspektusait elismerné.
⬤ Néhány olvasó csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a szerző bizonyos filozófusokra támaszkodik, míg másokat elhanyagol.
(255 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Conspiracy Against the Human Race: A Contrivance of Horror
Könyv tartalma:
Thomas Ligotti első non-fiction művében az élet értelmének (vagy értelmetlenségének) vizsgálata egy éleslátó, kíméletlen érvelésen keresztül, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb borzalmak nem a képzeletünk termékei, hanem a valóságban találhatók.
„Mind a filozófiai pesszimizmus, mind a természetfeletti horror műveiben felismerhető egy jellegzetes motívum. Ez így fogalmazható meg: Az élet színfalai mögött valami ártalmas dolog lapul, amely rémálommá teszi világunkat."
A természetfeletti horror műfajában köztudottan az ő szépirodalmi művei a legfélelmetesebbek közé tartoznak, de Thomas Ligotti első nem-fikciós könyve talán még ennél is ijesztőbb. Filozófiára, irodalomra, idegtudományra és más tudományterületekre támaszkodva Ligotti a képzelet átható lencséjét a közönsége ellen fordítja, és arra készteti őket, hogy megküzdjenek a brutális valósággal, miszerint értelmetlen rémálmot élnek, és aki másként érzi magát, az egyszerűen egy optimista tévhitet játszik ki. A The Conspiracy against the Human Race egyszerre útmutató a pesszimista gondolkodáshoz és könyörtelen kritikája annak, hogy az emberiség önámítással igyekszik megbirkózni a létezését átható szenvedéssel, talán meggyőzi az olvasókat arról, hogy több mint egy adag igazság van abban a kétségbeejtő, mégis váratlanul felszabadító negativitásban, amelyet széles körben Ligotti munkásságának egyik jellemzőjeként tartanak számon.
