Olvasói vélemények
Összegzés:Peter Knight könyve az amerikai kultúrában megjelenő összeesküvés-elméletek tudományos feltárását kínálja, betekintést nyújtva az általuk betöltött pszichológiai és társadalmi funkciókba. A könyv jól megalapozott, és érveit az információ túlterheltség és a társadalmi összetettség kortárs kérdéseihez igazítja. Néhány olvasó azonban unalmasnak és akadémikus stílusúnak tartja, ami kihívássá teszi a vele való foglalkozást.
Előnyök:⬤ Tudományos és megalapozott nézőpont az összeesküvés-elméletekről
⬤ betekintést nyújt az összeesküvés-gondolkodás mögött meghúzódó pszichológiába
⬤ releváns az olyan kortárs kérdések szempontjából, mint a dezinformáció
⬤ ösztönző és érdekes áttekintés a témáról
⬤ hasznos a média- és kultúratudományok iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:⬤ Fárasztó és túlságosan tudományos
⬤ olyan érzés lehet, mint egy PhD-dolgozat, nehéz az alkalmi olvasók számára
⬤ egyesek szerint inkább a stílusra, mint a tartalomra összpontosít.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Conspiracy Culture: From the Kennedy Assassination to The X-Files
Könyv tartalma:
Az összeesküvés-elméletek mindenütt jelen vannak a háború utáni amerikai kultúrában. A posztmodern regényektől az X-aktákig és a gengszterrap-től a feminista polémiáig széles körben elterjedt a gyanú, hogy baljós erők összeesküvést szőnek, hogy átvegyék az irányítást nemzeti sorsunk, elménk, sőt testünk felett. Az összeesküvéses magyarázatokat már nem lehet szélsőjobboldali őrültek paranoid téveszméinek tekinteni. Valójában szükséges válasz lett a kockázatos és egyre inkább globalizált világra, amelyben minden összefügg, de semmi sem áll össze.
Peter Knight lebilincselő és meggyőző elemzést nyújt az összeesküvés-kultúra fejlődéséről, az 1960-as évek ellenkulturális gyanakvásától a hatóságokkal szemben az 1990-es évekig, ahol a paranoid hozzáállás egyszerre rutinszerű és ironikus. Conspiracy Culture elemzi az olyan ismert témákkal kapcsolatos összeesküvési narratívákat, mint a Kennedy-gyilkosság, a földönkívüliek általi elrablás, a hullahorror, az AIDS, a crack-kokain, az Új Világrend, valamint az olyan szokatlanabbakat, mint a patriarchátus és a fehér felsőbbrendűség összeesküvései.
Az összeesküvés-kultúra bemutatja, hogy az amerikaiak hogyan kezdtek el bizalmatlanok lenni nemcsak a hatóságok elbeszéléseivel szemben, hanem még magával az elbeszélésnek azzal a tekintélyével szemben is, hogy megmagyarázza, mi is történik valójában. Thomas Pynchon regényeinek összetettségétől kezdve az X-akták végtelen rejtélyeiig Knight azt állítja, hogy a kortárs összeesküvés-kultúrát a gyanakvás végtelen regressziója jellemzi. Ne bízzunk senkiben, mert találkoztunk az ellenséggel, és az mi vagyunk.
