Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Entangled Worlds: Religion, Science, and New Materialisms
Könyv tartalma:
Történelmileg szólva a teológia "anyagfóbiásan" működik. Különösen a protestáns kereszténység adományozta a teológiának a lélek kiváltságát a testtel szemben és a hitet a gyakorlattal szemben, összhangban a testetlen Isten és az "általa" teremtett élettelen világ közötti különbségtétellel. Mint minden más humán-, társadalom- és természettudomány, a vallástudományok is importálták ezeket a teológiai dualizmusokat egy állítólagosan szekuláris modernitásba, ráadásul egyrészt a racionális, "felvilágosult" Európa, másrészt a különböző érzelmekkel teli, "primitív" és "animista" nem-Európa közötti különbségtételre vetítve őket.
A kulturális, feminista, politikai és queer elméleteket jelenleg átjáró "új materializmusok" az emberi kiváltságokat igyekeznek felváltani azáltal, hogy magának az anyagnak a hatalmával foglalkoznak. Távolról sem passzív vagy tétlen, hanem azt mutatják, hogy az anyag cselekszik, teremt, pusztít és átalakít - és mint ilyen, inkább folyamat, mint dolog. Az összefonódott világok a vallás és az új és régi materializmusok metszéspontjait vizsgálja. A természettudományok, a vallástudományok és a teológia interdiszciplináris tudósait hívja segítségül, és az anyagisággal kapcsolatos kísérleti nézőpontok sokaságát gyűjti össze: Mi az anyag, hogyan materializálódik, és milyen világok jönnek létre az istenséggel való változatos összefonódásokban?
Miközben a teológia és a vallástudományok az elmúlt évtizedekben egyaránt előtérbe helyezték az emberen túli élet anyagi összefüggéseit és testi ökológiáit, az Összefonódott világok az első többszólamú beszélgetést mutatja be a vallástudományok, a teológia és az "új materializmus" teste között. Itt a diszciplínák és hagyományok érintik, átlépik és beszennyezik egymást több, gondosan meghatározott kontextusukon keresztül. És a tudomány, a vallás, a filozófia és a teológia e kölcsönös érintkezésének válaszkészségében összefonódásaink növekvő bonyolultsága következetes etikai textúrájú, sürgető jelleget ölt.
