Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Class, Gender, Race and Colonization: The 'intersectionality' of Marx
Fontos látni Marx briliáns általánosításait a kapitalista társadalomról, és azt is, hogy milyen konkrét módon vizsgálta nemcsak az osztályt, hanem a nemet, a fajt és a gyarmatosítást is, és azt, amit ma mindezek interszekcionalitásának neveznénk. A forradalmi humanizmusa ellensége volt az absztrakció minden olyan formájának, amely tagadta az emberi tapasztalatok sokszínűségét és sokrétűségét, különösen, ahogyan látásmódja Nyugat-Európából kifelé terjedt.
Ezen okok miatt ma egyetlen gondolkodó sem szól hozzánk ilyen erővel és világossággal. Ma már világos, hogy a munka felszabadítása a kapitalista elidegenedés és kizsákmányolás alól olyan feladat, amely még mindig előttünk áll. Marx fogalma a munkásról nem korlátozódik az európai fehér férfiakra, hanem magában foglalja az ír és fekete szuper-kizsákmányolt és ezért kétszeresen forradalmi munkásokat, valamint a minden fajú és nemzetiségű nőket is.
De kutatásai és forradalomról alkotott koncepciója még ennél is messzebbre nyúlik, és a korabeli nem kapitalista agrártársadalmak széles skáláját foglalja magába, Indiától Oroszországig, Algériától az amerikai kontinens őslakosaiig, gyakran hangsúlyozva a nemek közötti kapcsolatokat. Utolsó, részben még kiadatlan írásaiban keletre és délre fordítja tekintetét.
Ezekben a Nyugat-Európán kívüli régiókban fontos forradalmi lehetőségeket talál a parasztok és ősi kommunista társadalmi struktúráik között, még akkor is, ha ezeket a tőke uralma alá való formális alávetettségük aláássa. Utolsó publikált szövegében szövetséget vizionál e nem munkásosztálybeli rétegek és a nyugat-európai munkásosztály között.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)