Olvasói vélemények
Összegzés:Megan Erickson Class War című könyve rávilágít az amerikai közoktatás privatizációjával kapcsolatos kritikus kérdésekre, különösen az állami iskolákra és a marginalizált közösségekre gyakorolt negatív hatásokra. A könyv kritikával illeti a vállalati félreoktatást, a források elosztásának egyenlőtlenségeit, valamint a mágnes- és charteriskoláknak a közoktatási rendszerre gyakorolt általános káros hatásait.
Előnyök:A könyv jól kutatott, meggyőző, lényeglátó és olvasmányos. Világos és erős érveket sorakoztat fel az oktatás privatizációja ellen, hangsúlyozva a szóban forgó etikai kérdéseket. Sok olvasó úgy találta, hogy a könyv nélkülözhetetlen a közoktatás jelenlegi helyzetének megértéséhez, és ajánlható azoknak, akik jobb oktatáspolitikáért akarnak kiállni.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezte, hogy a szerző elkalandozik, és bizonyos pontokat szükségtelenül megismétel, ami ronthatja a szöveg általános áramlását. Az elbeszélésben vannak redundanciára utaló említések, ami arra utalhat, hogy a részeket külön-külön, alapos szerkesztés nélkül állították össze.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Class War: The Privatization of Childhood
Könyv tartalma:
Mi a tétje Amerikának, amikor egyes gyerekek éhesen mennek iskolába, mások pedig 1000 dolláros babakocsikban utaznak
A megszorítások korában az elit vállalati oktatási reformerek új utakat találtak arra, hogy a gyermeknevelés költségeit az államról az egyes családokra hárítsák. Az állami iskolák, amelyek feladata az alacsony jövedelmű gyermekek oktatásának, gyermekgondozásának, munkahelyi képzésének, étkeztetésének és szociális szolgáltatásainak biztosítása, megszorításokkal küzdenek. Eközben a magániskolák azt ígérik, hogy évi 40 000 dollárért nevelik a jövő szakembereinek elméjét és személyiségét. Mint az osztályharcból kiderül, ez a helyzet nem véletlenül alakult ki.
A médiában az oktatási sikereket a szülői döntések és a természetes képességek következményeként állítják be. Valójában a gazdagok egyre inkább képesek előnyöket biztosítani gyermekeiknek, ezzel is mélyítve a szegények és gazdagok közötti szakadékot. Minél tovább tartanak fenn ezek a különbségek, annál rosszabbak a következmények.
Erickson saját, a New York-i iskolarendszerben tanárként szerzett tapasztalataira támaszkodva az Osztályháború feltárja, hogy a modern oktatás hogyan vált igazi "éhségjátékká", amely a jómódúak javára ellopja a hátrányos helyzetű gyerekektől a lehetőséget és a reményt.
