Classifier Structures in Mandarin Chinese
Ez a monográfia az osztályozó szerkezetek alapvető szintaktikai kérdéseivel foglalkozik, egy tipikus osztályozó nyelv, a mandarin kínai alapos tanulmányozása alapján. Megmutatja, hogy a számolás és a tömeg közötti ellentét nem bináris.
Ehelyett két, egymástól függetlenül tanúsított tulajdonságról van szó: A számszerűsíthetőség, azaz egy főnév azon képessége, hogy közvetlenül számjeggyel kombinálódjon, és a körülhatárolhatóság, azaz egy főnév azon képessége, hogy egy körülhatároló módosítóval, például méret, alak vagy határmódosítóval módosuljon. Bár a kínai nyelvben minden főnév nem számnév, mégis létezik a tömeg/nem tömeg ellentét, a tömeges főneveket individuáló osztályozóval, a nem tömeges főneveket pedig individuáló osztályozóval választják ki. Néhány nyelvben csak a kínai individuáló osztályozóknak vannak megfelelői, néhány nyelvben csak a kínai individuáló osztályozóknak vannak megfelelői, és néhány más nyelvben nincs megfelelője sem a kínai individuáló, sem az individuáló osztályozóknak.
A könyv arról is beszámol, hogy a nyelvben az egységpluralitás reduplikatív osztályozókkal is kifejezhető. Továbbá a számkifejezés konstitúciója esetében az individuáló, individuáló vagy fajta osztályozó először a főnévvel egyesül, majd a számszó integrálódik; de a partitív vagy kollektív osztályozó, mint például a mértékszó, először a számszóval egyesül, mielőtt a főnév integrálódna a teljes névszói szerkezetbe.
A könyv továbbá meghatározza az osztályozók különböző nyelvi használatainak szintaktikai pozícióit. Egy osztályozó olyan funkcionális fejpozícióban van, amely függőségben áll egy számnévvel, vagy olyan pozícióban, amely függőségben áll egy általános vagy egzisztenciális kvantorral, vagy olyan pozícióban, amely az egyes és többes szám ellentétét képviseli, vagy olyan pozícióban, amely egy elhatároló módosítót engedélyez, amikor az osztályozó egy összetételben fordul elő.
