Osztrák közgazdaságtan, pénz és pénzügyek

Olvasói vélemények

Mayer könyve a pénzügyek átfogó vizsgálatát nyújtja az osztrák közgazdaságtan szemszögéből, kritikával illeti a mainstream gazdasági elméleteket, és differenciált nézetet nyújt a pénzfajtákról. Szisztematikus és oktató jellegű megközelítést mutat be a modern pénzügyek megértéséhez, miközben a kormányzati ellenőrzést csökkentő monetáris reformok mellett száll síkra.

A könyv jelentős hozzájárulás az osztrák közgazdaságtanhoz, és kiváló oktatási forrásként szolgál a pénzügyekkel foglalkozó tudósok számára. Alapos kritikát nyújt a főáramú pénzügyi elméletekről, különösen kiemelve azokat a hibákat, amelyek hozzájárultak a 2007-2008-as pénzügyi válsághoz. A szerző világos különbséget tesz az aktív és a passzív pénz között, és hangsúlyozza a kormányzati beavatkozás és a hitelpénzteremtés gazdaságra gyakorolt negatív hatásait.

A modern pénzügyelméletet tárgyaló későbbi fejezetek kevésbé hozzáférhetők, és irreális feltételezéseket tartalmazhatnak a racionális viselkedésről és a piaci hatékonyságról. Egyes olvasók számára a sűrű közgazdasági elméletek értelmezése előzetes ismeretek nélkül kihívást jelenthet.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Austrian Economics, Money and Finance

Könyv tartalma:

A pénzügyi válság súlyos hiányosságokat tárt fel a monetáris közgazdaságtan és a modern pénzügyek főáramában. Meglepő, hogy ezek a hiányosságok nem vezettek szélesebb körű vitához az elméletek felülvizsgálatának szükségességéről. Ehelyett a mainstream közgazdászok összezártak a meglévő elméletek védelmében, az állami hatóságok pedig kiterjesztették beavatkozásukat a piacokra.

Ez a könyv a mainstream monetáris közgazdaságtannal és pénzügyekkel kapcsolatos problémákat vizsgálja, és az osztrák közgazdasági iskolán alapuló alternatívákat javasol. Ez az iskola a XIX. századi osztrák közgazdász, Carl Menger munkásságából indult ki, és Eugen von Bhm-Bawerk, Ludwig von Mises és Friedrich August von Hayek fejlesztette tovább. A monetáris közgazdaságtanban az osztrák iskola a bankok hitelnyújtás útján történő pénzteremtését tekinti a gazdasági instabilitás egyik fő forrásának. Ebből következik a jelenlegi monetáris rendszerünk átfogó reformjának szükségessége. Egy új monetáris rendben a pénzt állami és magánintézmények egyaránt kibocsáthatnák, és nem lenne szükség a frakcionált tartalékkal rendelkező bankokra. Ahelyett, hogy pénzt teremtenének, a bankok közvetítenék azt.

A pénzügyekben az osztrák iskola elutasítja a racionális várakozások és a mérhető kockázat fogalmát. Az egyének szubjektív tudásukat használják az információgyűjtéshez és -értékeléshez, és a radikális bizonytalanság világában cselekszenek. Ezért a piacok nem "hatékonyak", és a portfóliók sem építhetők az eszközárak ismert valószínűségi eloszlásai alapján, ahogyan azt a modern pénzügyi irodalom leírja.

Ez a könyv azt vizsgálja, hogy szükség van-e az eszközárazások és a befektetésmenedzsment új elméleti alapjaira, amelyek hasznosabb eligazodást biztosítanak a gyakorlati szakembereknek.