Otthon a diplomatákkal

Olvasói vélemények

Az „Otthon a diplomatákkal” című könyv a diplomáciai szakma részletes feltárását kínálja a norvég külügyminisztérium esettanulmányán keresztül. Kritizálja a diplomatákról, mint elsősorban tárgyalókról alkotott hagyományos képet, és betekintést nyújt bürokratikus szerepükbe. Bár a könyv lenyűgöző és humoros betekintést nyújt a diplomáciai kultúrába, a reprezentativitás és a módszertani szigor tekintetében vannak korlátai.

⬤ Magával ragadó és humoros betekintés a diplomaták kultúrájába és sztereotípiáiba.
⬤ Egyedülálló bennfentes perspektívát nyújt egy külügyminisztérium működésébe.
⬤ Rávilágít a nemi szerepek alakulására a diplomácián belül.
⬤ A történelem, a néprajz és a személyes tapasztalatok kombinációját kínálja.

⬤ Egyetlen esettanulmányra korlátozódik (Norvégia), amely nem feltétlenül reprezentálja a szélesebb körű diplomáciai gyakorlatot.
⬤ Hiányzik a megállapítások világos elméleti kerete.
⬤ A bürokratikus szerepekre való összpontosítás figyelmen kívül hagyhatja a diplomáciai tapasztalatokat külföldön, amelyeket a diplomaták fontosabbnak tartanak.
⬤ Az írásmód fordításnak tűnhet, vagy hiányozhat a nyelvi csiszoltság.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

At Home with the Diplomats

Könyv tartalma:

A 2010-ben a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott 250 000 amerikai diplomáciai távirat egyértelműen megmutatta, hogy a diplomácia nyilvános arca és a követségi ajtók mögött zajló vélemények és cselekedetek között óriási szakadék tátong. Az At Home with the Diplomats (Otthon a diplomatákkal) című könyvében Iver B.

Neumann példátlan betekintést nyújt egy külügyminisztérium belső működésébe. Neumann több évig dolgozott a norvég külügyminisztériumban, ahol közvetlen közelről láthatta, hogyan végzik a diplomaták a munkájukat, és hogyan látják saját gyakorlatukat. Ebben a könyvben megmutatja, hogyan zajlik a diplomácia a mindennapokban.

A kortárs diplomáciát antropológiai szempontból megközelítő Neumann a diplomáciai munka és gyakorlat különböző aspektusait vizsgálja, beleértve a mentelmi jogot, az állandó képviseletet, a diplomáciai szociabilitást, az akkreditációt és a nemek közötti egyenlőség kérdéseit. Neumann bemutatja, hogy a külföldön dolgozó diplomata és az otthon dolgozó diplomata a tudástermelés két különböző módját alkalmazza.

A külföldön dolgozó diplomaták elsősorban az információgyűjtésre és -feldolgozásra összpontosítanak. Ezzel szemben az otthoni fővárosában tartózkodó diplomata a szövegek: jelentések, beszédek, állásfoglalások és hasonlók végtelennek tűnő előállításába bonyolódik.

Neumann az olvasót a diplomácia gyakorlatának éles érzékével hagyja magára: a külügyminisztériumokkal való kapcsolattartás, a mások álláspontja közötti közvetítés, miközben a személyes és a szakmai összefüggő egésszé integrálódik, a kötelező rutinokhoz és napirendekhez való ragaszkodás, és mindenekelőtt a tudás előállítása. De még az ilyen hétköznapi feladatok elsajátítása közben is rendszeresen felkérik a diplomatákat olyan rendkívüli dolgokra, mint például a béketárgyalások.