Ottoman Eurasia in Early Modern German Literature: Cultural Translations (Francisci, Happel, Speer)
Már a XVII. századi európai nyomtatványtermés véletlenszerű átnézése is világossá teszi, hogy a török mindenkit foglalkoztatott.
Európa szembesülése az Oszmán Birodalommal és az azzal való interakciója a könyörtelennek tűnő oszmán terjeszkedés láttán számos műfajban serkentette a hírközlést és az irodalmi termelést, a regényektől és prédikációktól kezdve a naptárakon át a művészeti ábrázolásokig. Az e médiumok által serkentett transzeurópai beszélgetés, mindenekelőtt a rendszeresen szállított híradások, nemcsak a nyilvánosságot tájékoztatta, hanem irodalmi beszélgetések alapjául is szolgált számos XVII. századi író számára, akik közül hárman állnak e vizsgálat középpontjában: Daniel Speer (1636-1707), Eberhard Werner Happel (1647-1690) és Erasmus Francisci (1626-1694).
Az Oszmán Birodalom tizenhatodik és tizenhetedik századi terjeszkedése lehetőséget nyújt arra, hogy ezen írók szövegeit európai kontextusban és egy szűkebb értelemben vett oszmán eurázsiai perspektívából szemléljük. Ottomán Eurázsia a kora újkori német irodalomban: Cultural Translations (Francisci, Happel, Speer) az Európa és az oszmán Eurázsia közötti kulturális és kereskedelmi párbeszédek sokféleségét vizsgálja, miközben egymással versengő gazdasági és hegemón érdekeikről tárgyaltak.
Az utazások, a kereskedelem, a diplomácia és a háborúk által előidézett beszélgetések definíció szerint "kultúrákon átívelő" és sokszínűek voltak. Eltörölték a "mi és ők" ellentétét, az európai központ és az oszmán periféria fogalmát, amely történelmileg meghatározta az európai-oszmán kölcsönhatásokról alkotott képet.