Értékelés:
A könyv a jazz-zongorista és zeneszerző Mike Taylor életét tárja fel, feltárva rejtélyes személyiségét és a zenéhez való hozzájárulását, ismeretlensége ellenére. Miközben részletes beszámolót nyújt zaklatott életéről, korai hatásairól és zenei eredményeiről, hiányos információkat is feltár, amelyek a múltja jelentős személyiségeinek elérhetetlenségéből adódnak. A szerző kísérlete, hogy összerakja Taylor történetét, dicséretes, ugyanakkor néhány hiba és az alaposabb kutatómunka hiánya is megállapítható.
Előnyök:A könyv rendkívül olvasmányos, és izgalmas betekintést nyújt Mike Taylor életébe, kiemelve zenei tehetségét és a jazzhez való egyedülálló hozzájárulását. Sikeresen érzékelteti fegyelmezett neveltetése és kötetlen, gyakran problémás zenei élete közötti konfliktust. Az elbeszélés magával ragadó, így a jazz története iránt érdeklődő olvasóknak is érdemes elolvasniuk.
Hátrányok:A bemutatott információk között néhány korrektúrázási hiba és pontatlanság található, ami arra utal, hogy nem minden nyomot kutattak fel alaposan. A Taylor életében kulcsszerepet játszó személyektől származó betekintés hiánya miatt az elbeszélés hiányosnak tűnik. Emellett a szerző Taylor mentális állapotáról alkotott értelmezése túlságosan leegyszerűsítőnek tekinthető, és az átfogóbb életrajzokkal való összehasonlítás azt jelezheti, hogy elszalasztották a lehetőséget Taylor életének mélyebb feltárására.
(2 olvasói vélemény alapján)
Michael Ronald Taylor (1938 - 1969) brit jazz-zeneszerző, zongorista és a Cream együttes társszerzője. Mike Taylort nagyszülei nevelték Londonban és Kentben, és a RAF-hoz csatlakozott a nemzeti szolgálat idejére.
Miután az 1960-as évek elején sokat próbált és írt, két albumot vett fel a Denis Preston által producerelt Lansdowne sorozat számára: Pendulum (1966) Jon Hiseman dobossal, Tony Reeves basszusgitárossal és Dave Tomlin szaxofonossal) és Trio (1967) Hisemannal, valamint Jack Bruce és Ron Rubin basszusgitárosokkal. Ezeket a lemezeket a brit Columbia kiadónál adták ki. Rövid lemezfelvételi pályafutása során Taylor számos darabját játszották és rögzítették kortársai.
Három Taylor-szerzeményt vett fel a Cream, Ginger Baker dobos szövegével: „Passing the Time”, „Pressed Rat and Warthog” és „Those Were the Days”, amelyek mindegyike a zenekar 1968 augusztusában megjelent Wheels of Fire című albumán jelent meg. Neil Ardley New Jazz Orchestra 1968.
szeptemberi Le Dejeuner Sur L'Herbe című felvételén egy eredeti Taylor-szerzemény, a „Ballad” és egy Segovia-darab, a „Study” általa készített feldolgozása szerepel. Mike Taylor 1969 januárjában fulladt bele a Temzébe Leigh-on-Sea közelében, Essexben, évekig tartó súlyos drogfogyasztást (főleg hasist és LSD-t) követően.
Három éve hajléktalan volt, és halála szinte teljesen észrevétlen maradt. Ez az első róla írt életrajz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)