Ovidius száműzetésben

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Ovid in Exile

Könyv tartalma:

Ovidius római költő (Kr. e. 43 - Kr. u. 17) az Augustus császár által irányított, újonnan alapított birodalom egyik rocksztárja volt. Érzékeny, művészlélek volt, a szerelem művészetére összpontosító versei vonzották korának római ifjúságát, és híressé tették a császárvárosban. De míg erotikus költeményei tömegeket vonzottak, az ókori Róma és Görögország legendáiban és hagyományaiban mélyen gyökerező, mélyreható remekműve, a Metamorfózisok megerősítette alkotói zsenialitását, és az egész ókor egyik vezető irodalmi hangjaként tette őt ismertté, olyan maradandó örökséget kovácsolva, amely több mint két évezreden át hatott a világirodalomra. Pályafutása csúcsán azonban Ovidius belekeveredett korának egyik legnagyobb botrányába, amelynek részleteit máig rejtély övezi, és amelynek következtében Kr. u. 8-ban a császár parancsára hirtelen száműzték Rómából. Augustus a római bárdot a birodalom legtávolabbi szegletébe küldte, a Fekete-tenger partján fekvő görög kikötővárosba, Tomiszba száműzte, hogy ott élje le hátralévő napjait.

A néhai román tudós, Adrian Radulescu által írt Ovid a száműzetésben ritka és mélyreható betekintést nyújt Publius Ovidius Naso életébe és műveibe. Radulescu a görög Tomis város történelmi környezetét tanulmányozza, ahová a római költőt száműzték, és tárgyalja száműzetésének életére és irodalmi munkásságára gyakorolt hatását. Mivel nem sikerült visszaszereznie a császár kegyeit, illetve nem sikerült elérni, hogy büntetését enyhítsék, Ovidius élete utolsó nyolc évét Tomiban töltötte, ahol megírta két legfontosabb és legmaradandóbb irodalmi remekművét, a Tristia-t és az Ex Ponto-t. Az Ovidius száműzetésben ennek a figyelemre méltó embernek a történetét meséli el, aki kétezer évvel halála után is a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakja.

A szerző, Adrian Radulescu, korábban a Constancai Történelmi és Régészeti Múzeum igazgatója volt, és Románia egyik legjelentősebb szakértője Dobrudzsa ókori történelmének és a római költő, Ovidius életének.