Értékelés:
Jonathan Slaght „Owls of the Eastern Ice” (A keleti jég baglyai) című könyve részletesen bemutatja a szerzőnek a veszélyeztetett Blakiston-féle halbagoly tanulmányozására és védelmére tett elkötelezett erőfeszítéseit Oroszország zord és távoli Primorye régiójában. A könyvben összefonódik a kaland, a kultúra és a tudomány, és az olvasóknak szívhez szóló betekintést nyújt a vadon élő állatok védelmébe az extrém terepmunka és az ember és a vadon élő állatok közötti kölcsönhatások hátterében.
Előnyök:Az írást magával ragadónak, közérthetőnek és jól megírtnak írják le, így minden olvasói szint számára élvezetes. A recenzensek nagyra értékelik a lenyűgöző betekintést mind a halbaglyok biológiájába, mind pedig a helyiek egyedi kulturális és környezeti kihívásaiba. Az elbeszélés humoros és átélhető elbeszélési stílusát is kiemelik, amely sikeresen elrepíti az olvasót a terepre Slaght és csapata mellé. Sokan találták inspiráló és tanulságos beszámolónak, amely hangsúlyozza a vadon élő állatok védelméhez szükséges elkötelezettséget.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy vélte, hogy a könyvnek több vizuális elemet, például fényképeket és térképeket lehetne használni a tájak és a baglyok méretének jobb szemléltetése érdekében. Néhány kritika megemlítette, hogy bár a könyv részletgazdag, időnként száraznak vagy túlságosan technikai jellegűnek tűnhet. Mások magával ragadóbb élményt kívántak, mondván, hogy az írás jobban belevonhatta volna őket a kalandba.
(130 olvasói vélemény alapján)
Owls of the Eastern Ice: A Quest to Find and Save the World's Largest Owl
Amikor még csak kezdő madarász volt, Jonathan C. Slaght véletlenül találkozott a Föld egyik legrejtélyesebb madarával. Nagyobb volt, mint bármelyik bagoly, amit ismert, és úgy nézett ki, mint egy kis medve, díszes tollakkal. Gyorsan készített egy fotót, és megosztotta a szakértőkkel. Hamarosan ötéves útra indult, hogy Kelet-Oroszország buja, távoli erdeiben keresse ezt a hatalmas, rejtélyes teremtményt. Ez az első észlelés meghatározta tudós hivatását.
Annak ellenére, hogy szárnyfesztávolsága hat láb, magassága pedig több mint két láb, a Blakiston-féle halbagoly nagyon nehezen megközelíthető. Télen a legkönnyebb megtalálni őket, amikor nyomuk jelzi a havas folyópartokat, ahol táplálkoznak. Veszélyeztetett faj. Ezért Slaght és odaadó csapata a baglyok felkutatására indult, és célja egy olyan természetvédelmi terv kidolgozása, amely segít biztosítani a faj fennmaradását. Ez a küldetés egész éjszakákon át tartó megfigyelési küldetésekre küldi őket fagyos sátrakban, őrült rohanásokra az olvadó folyókon át, és korhadó fákra való felkapaszkodásra, hogy ellenőrizzék a fészkeket az értékes tojások után kutatva. A legmodernebb nyomkövető technológiát használják, és zseniális csapdákat rögtönöznek. És mindvégig vigyázniuk kell, nehogy összefussanak egy medvével vagy egy amuri tigrissel. Slaght történetének középpontjában maguk a halbaglyok állnak: ravasz vadászok, odaadó szülők, hátborzongató duettek énekesei, túlélők egy zord és egyre szűkülő élőhelyen.
A Baglyok a keleti jégen egy terepi kutató és természetvédő mindennapi életébe való ritka bepillantáson keresztül tanúskodik a tudományos fejlődéshez elengedhetetlen elszántságról és kreativitásról, és erőteljes emlékeztetőül szolgál a természeti világ szépségére, erejére és sebezhetőségére.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)