Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a korai művészet, a politikai tevékenység és a kulturális mitológia közötti kapcsolatok érdekes feltárása. A szerző, Cooper célja, hogy a paleolitikus képalkotás szemüvegén keresztül vizsgálja a tudat eredetét, bár a címben foglaltakkal kapcsolatban van némi félreértés. Noha meggyőző gondolatok kerülnek bemutatásra, egyes olvasók hiányolták az összefüggéseket és a szervezést kanyargósnak találták. A figyelemre méltó kiemelések közé tartozik a sámánhipotézisekről szóló izgalmas fejezet és a régészeti politikába való betekintés.
Előnyök:⬤ Emlékezetes és élénkítő vizsgálódás
⬤ interdiszciplináris megközelítés
⬤ lenyűgöző fejezet Jean Clottes-ról és a sámánhipotézisről
⬤ kíváncsiságot ébreszt a paleolit barlangok és az emberi örökségek iránt
⬤ üdítő könnyedség az írásban.
Hátrányok:⬤ Félrevezető cím, ami félreértésekhez vezet
⬤ a gondolatok közötti kapcsolatokból hiányzik a mélység
⬤ a tartalom szervezése kanyargós, áttekinthetetlen
⬤ a tudományos adatok túlhangsúlyozása lehetséges, meggyőző integráció nélkül.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Paleolithic Politics: The Human Community in Early Art
Könyv tartalma:
Barry Cooper a politikaelméleti és filozófiai antropológiai hátterét felhasználva az első politológus, aki a Paleolitic Politics című könyvében új értelmezéseket javasol a leghíresebb fennmaradt paleolitikus művészeti és tárgyi emlékek némelyikére. E könyv ihletője Eric Voegelin, a múlt század egyik legjelentősebb politológusa, aki érdeklődést mutatott a felső paleolitikum barlangjaihoz és sziklabarlangjaihoz kapcsolódó igen korai szimbolizmus iránt, de elemzését soha nem fejezte be.
Cooper, aki sokat írt Voegelin elméleteiről, vállalkozik arra, hogy Voegelin megközelítését a hordozható és barlangi művészet elemzésére alkalmazza. Konkrétan Voegelin tudatfilozófiáját, a tudat tömörségéről és differenciáltságáról alkotott elképzelését, a valóság megtapasztalására és szimbolizációira vonatkozó érvelését, valamint a kozmosz elsődleges megtapasztalásának fogalmát alkalmazza a korábban gyalogosnak tekintett képekre.
Cooper rámutat az emberi lét legkorábbi megnyilvánulásainak politikai jelentőségére, és az elsők között érvel amellett, hogy a politikai élet nem a görögökkel, hanem 25 000 évvel előttük kezdődött. Régészek, őstörténészek és politológusok egyaránt hasznát veszik majd ennek az eredeti és provokatív munkának.
