Értékelés:

Najla Said memoárja szívből jövő, első generációs arab amerikai identitásának feltárása, melyben egy összetett kulturális környezetben felnőttként szerzett tapasztalataira reflektál. Az írást humor, őszinteség és érzelmi mélység jellemzi, betekintést nyújtva az Amerikában felnőtté válás során a többszörös identitással kapcsolatos kihívásokba.
Előnyök:A memoár gyönyörűen megírt, éleslátó és őszinte. Az olvasók nagyra értékelik humorát, nyerseségét és az általa kiváltott érzelmi kötődést. Najla története sokak számára rezonál, mivel átélhető beszámolót nyújt a bevándorlói tapasztalatokról és az identitáskeresésről. Az elbeszélés magával ragadó, és egyedülálló perspektívát kínál a kulturális küzdelmekről.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találja, hogy Najla nézőpontja időnként kissé önimádó, és úgy érzi, hogy tapasztalatai, bár jelentősek, talán nem annyira egyediek, mint ahogyan ő bemutatja őket. Vannak kritikák a nézőpontjának érettségével és az ismerős kamaszkori témák időnkénti felhasználásával kapcsolatban. Néhány olvasó megjegyezte, hogy az apja munkásságának ismerete javíthatja az olvasási élményt.
(77 olvasói vélemény alapján)
Looking for Palestine: Growing Up Confused in an Arab-American Family
Egy őszinte és szórakoztató memoár - Edward Said lányától - most papírkötésben.
A híres értelmiségi és szókimondó palesztin szószóló, Edward Said és egy kifinomult libanoni anya lánya, Najla Said New Yorkban nőtt fel, összezavarodva és ellentmondásba kerülve kulturális hátterével és identitásával kapcsolatban. Said tudta, hogy szülei mélyen azonosultak szülőföldjükkel, de mivel egy olyan manhattani világban nőtt fel, amelyet nagyrészt az osztály és a konformizmus határozott meg, bizonytalannak érezte magát azzal kapcsolatban, hogy kinek kellene lennie, és gyakran tagadta a családja és a körülötte élők között érzékelt különbségeket. Lehet, hogy palesztin-libanoni amerikai palesztinának született, de Said még saját maga előtt is megtagadta valódi gyökereit - egészen addig, amíg végül az öngyűlölet pszichológiai áldozata az egészségét kezdte fenyegetni.
Ahogy idősebb lett, végül tisztábban látta önmagát, szenvedélyeit és identitását. Ma már országszerte a második generációs arab amerikaiak hangja.